Amint a Portfolio elsőként mutatott rá: a július közepi napokban elképesztően magas másnapi áramárak alakultak ki a magyar áramtőzsdén (HUPX), július 18-án este például 999 eurós árszint volt, amely majdnem megdöntötte minden idők legmagasabb egyórás magyar áramárát, amit a 2022-es gázválság tetőfokán tapasztaltunk meg. A napközbeni áramár tendencia az egész Európát sújtó július közepi hőhullám idején úgy nézett ki (lásd alábbi ábra), hogy az ipari napelemek rekordokat döntögető termelése mellett az órás árak jellemzően 50-100 euró/megawattóra körül ingadoztak, majd az este 6-9 óra közötti sávban, amikor a napelemek már nem, vagy minimálisan termeltek, meredeken emelkedtek az áramárak, olykor akár 500-1000 euró közé.
Ezzel párhuzamosan a gázerőművek hazai áramtermelése felfutott, akárcsak az áramimport, mivel az 1901 óta legmelegebb magyarországi júliusban az esti órákban csúcsra pörgetettük a légkondícionáló használatot, amely mellett az áramfogyasztás az esti órákban újabb és újabb rekordokat döntött.
A rendkívül magasra futó áramárak kapcsán az egyik okot így jelölte meg Mátrai Károly:
a nap végén adódtak problémák, délutántól éjfélig csúcsfogyasztás volt a rendszerben. A MAVIR is közzétette, megdőlt a nyári rekord a légkondicionálóknak köszönhetően.
A nagyon magas esti áramárak mögött további három fontos tényezőt is megjelölt az MVM vezére:
- Szűkületek voltak a villamosenergia rendszerben nemcsak itthon, hanem Ausztriában és Szlovákiában is. Az ottani rendszerszűkületek miatt kevesebb olcsó áramot tudtunk importálni Németországból.
- Egy másik anomáliát is hangsúlyozott: a nyári hőhullám alatt nem történt érdemi légmozgás Európában, sem Észak-Németországban, sem Romániában. Úgy fogalmazott: "Így a szélerőműparkok nem termeltek, nem lehetett számítani a naperőművek termelése után a szélenergiára. Emiatt alakultak ki az esti órákban nagyon magas árak, ennek ellenére minden fogyasztót elláttunk árammal, sikerült orvosolni a nyári kihívásokat."
- A harmadik lényeges ok az volt magyarázata szerint, hogy "a Balkánon nem esett elég eső, az ott lévő vízerőművek nem tudtak megfelelő mennyiségben energiát termelni, ezért többet kellett rajtunk keresztül importálniuk." Rámutatott, hogy "Magyarország és a balkáni régió túlnyomórészt az északi régiókból importál. Német, cseh, lengyel és szlovák erőművekből áramlik ide, és rajtunk keresztül a Balkán irányába megy a villamos energia. A komplex, egymással szorosan összefüggő hatásokat egyben kell figyelni, és így már világosan látszik: a nyáron elszabadultak a villamosenergia-árak nemcsak Magyarországon és Romániában, de több balkáni országában is."
A Lukoil-ügy miatt figyelem középpontjába került az is, amire a Portfolio elsőként hívta fel a figyelmet, miszerint Magyarországról megy az ukrán villamosenergiaimport 42%-a, amely elsősorban a napközbeni magyar naperőművi túltermelést szívja fel. Mátrai úgy magyarázta, hogy ha Ukrajna importra szorul, akkor azt a magyar megújulókból részben vagy egészben lehet teljesíteni.
A naperőművek kapcsán a friss MAVIR adatok azt mutatják, hogy július 1-ig már 6712 MW kapacitású naperőművet helyeztek üzembe Magyarországon, amelyből az ipari méretű, 50 kW feletti rendszerek 3678 MW-ot tettek ki. Ez azt jelenti, hogy a július 27-én délután 13:00 és 13:15 közötti negyedórában mért ipari naperőművi csúcstermelés (3225 MW) azt jelenti, hogy akkor éppen a működő erőműveknek mintegy 90%-os volt a kapacitáskihasználtsága.
A friss naperőművi kapacitás egyébként azt jelenti, hogy év elejéhez képest már csaknem 700 MW-tal nőtt a beépített kapacitás, és ezért írta azt is az Energiaügyi Minisztérium a napelemes pályázat kapcsán, hogy idén is 1000 MW feletti mértékben nőhet a naperőművek kapacitása.
A nyári hőhullámok és az esetleges áramszünetek kapcsán Mátrai Károly igyekezett megnyugtatni a lakosságot a lapnak, mivel mindent megtesznek annak érdekében, hogy elkerüljék ezeket az eseményeket. Azt viszont nem tagadta, áramszünetek bekövetkezhetnek. Bár Magyarországon elszoktunk az áramkimaradásoktól, Amerikában és Nyugat-Európában egyáltalán nem nevezhetőek példa nélküli eseményeknek, a fejlődő régióban pedig mindennapos probléma. Mátrai rámutatott: "A jó hír az, hogy Magyarország és az MVM különösen élen jár abban, hogy a hálózatainkat okosítsuk és fejlesszük. Több százmilliárd forintot költünk arra, hogy új vezetékeket építsünk és korszerűsítsünk. Így növeltük a kapacitásainkat, és a hálózatot optimalizáltuk".
Címlapkép forrása: Portfolio
