Pénteken reggel közzétette a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) 2023-as statisztikáit a Magyar Nemzeti Bank. Ez alapján 4,32 millió személygépkocsinak és 1,91 millió egyéb gépjárműnek van kötelező biztosítása Magyarországon, előbbi 57%-os, utóbbi 35%-os növekedést jelent egy évtized alatt. Az MNB néhány évvel ezelőtti felmérése alapján a hazai háztartások így is mindössze 60%-ának van autója.
A baleseti statisztikák hosszú távú trendje szép fokozatos javulást mutat: az összes gépjármű 2,2%-át és ezen belül a személygépkocsik 2,4%-át érte kár (legalábbis amit a biztosítónak bejelentettek tavaly), mindkét szám az utóbbi időszak legkisebb autóforgalmát hozó járványévének, 2020-nak az alacsony kárgyakoriságát idézi.
Ez azt jelenti, hogy tavaly 136 520 káresemény során vonták be a biztosítókat, ami ahhoz képest, hogy a gépjárműpark mérete időközben másfélszeresére nőtt, ráadásul átlagosan egyre öregebb autókkal járunk, nem jelent nagy emelkedést egy évtized alatt: 2013-ban például 126 ezer baleset volt az utakon, a kétezres években pedig még a 200 ezret közelítette ez a szám, alig fele ennyi gépjárművel.
Üröm az örömben, hogy a károk összege viszont elszállt, vagyis a biztosítóknak sokkal nagyobb összegért kell a zsebükbe nyúlniuk. Ez részben az autók technológiai értékének növekedésével, részben a pótlásra kerülő alkatrészek jelentősdrágulásával függ össze, de tartalmazza a személyi sérülések és halálos áldozatok utáni kifizetéseket is. Az utóbbi években az általános inflációval együtt kifejezetten erőteljes volt a kárinfláció: tíz év alatt 93%-kal, az utóbbi három évben 32%-kal emelkedett a biztosítók egy kárra jutó átlagos kárfelhasználása, és 2023-ban már meghaladta a 900 ezer forintot.
Tavaly már 123,5 milliárd forintot kellett kgfb-károkra fordítaniuk a biztosítóknak, ami több mint duplája a tíz évvel korábbinak, miközben az itt elszámolt nettó működési költségeik is 62%-kal 40 milliárd forintra emelkedtek.
Igaz, hogy eközben a díjbevételek 77 milliárd forinttal növekedtek a biztosítóknál, ebből a viszontbiztosítónak nem átadott úgynevezett „megszolgált díjak” viszont csak 54 milliárd forinttal. A felmerült, de még be nem jelentett károk tartalékfelhasználását is figyelembe véve összességében tavaly a biztosítók mindössze 1,26 milliárd forintos biztosítástechnikai eredményt és 4,34 milliárd forintos szokásos vállalkozási eredményt értek el a kötelező biztosításokon. Nem tért vissza tíz és húsz évvel korábbi veszteséges működés (ekkora az online verseny és a 2010 előtt szerződött autóknál élő év végi kampány nagyon levitte a díjakat), de magasnak sem mondható a megtérülés.
Átlagosan évi 49 ezer forintot fizettek az ügyfelek a járművek kötelező biztosítására Magyarországon tavaly, ami az éves infláció alatti mértékben, 8,5%-kal múlta felül az egy évvel korábbi értéket. Látható egy megugrás 2019-ben: azóta épül be a 23%-os biztosítási adó a díjakba, így elmondható, hogy minden befizetett kötelező biztosítási díjunk 18,7%-a az államkasszába megy, igaz, van egy felső, napi 83 forintos vagyis évi kicsivel több mint 30 ezer forintos felső határa az adónak, de ezzel együtt is 50 milliárd forint felett lehet a kgfb után fizetett biztosítási adó.
Az MNB szerint a normál használatú személygépkocsik átlagos állománydíja 52,9 ezer forint volt 2023 negyedik negyedévében, ez 2022 azonos időszakához képest 11%-os növekedést jelentett, amely mind a budapesti, mind a vidéki díjakban hasonló mértékben megjelent.
Az MNB kgfb-indexe szerint a lassan növekvő átlagdíjak és az ennél jobban növekvő kárráfordítás miatt a károk és a díjak közötti olló, ami 2021 elején még jelentősen szétnyílt, 2022-re már összezáródott, de 2023-ban ismét távolodást tapasztaltunk.
Hogy melyik biztosító mennyire erős a kgfb-piacon, azt alábbi ábránk mutatja a díjbevételek alapján. A MABISZ adatai szerint 12 biztosító foglalkozik ezzel a tevékenységgel, közülük 2023-ban a Genertel (+26%), Alfa (+21%) és Uniqa (+20%) biztosítók növelték a legnagyobb mértékben a kgfb-díjbevételeiket, az Union (+3%), a Groupama (+6%) és a Wáberer (ma már Gránit, +6%) biztosítók pedig a legkevésbé. A legnagyobb díjbevétel szerinti állománnyal változatlanul az Allianz, a K&H és az Alfa biztosítók rendelkeztek.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
