A nemzetközi energiapiaci trendek a magyarországi energiaszektor cégeinek tavalyi teljesítményére is alapvetően és számos módon hatottak. Az energiaárak folytatódó csökkenése például az energiakereskedők számára többnyire az árbevétel, de egyúttal az ügyfélkockázatok mérséklődését is hozta. A megújuló termelő kapacitás részben a krízis hatására lendületet vett bővülése és a fogyasztói szokások átalakulása egyebek mellett az egyre jobban felértékelődő elektromos hálózat üzemeltetési és fejlesztési költségeinek növekedését eredményezte (ami a rendszerhasználati díjak emeléséhez is vezetett). A hazai működési környezet speciális hatásaként pedig a Robin Hood adó 2022 végi megemelése szinte valamennyi itthoni energiacéget újabb kihívás elé állította. Cikkünkben ezek legfontosabb eredményeit foglaljuk össze az Igazságügyi Minisztérium e-beszámoló portáljáról lekérhető eredménykimutatások alapján, miután a tőzsdén forgó energiacégek, az MVM és számos energiatermelő vállalat eredményeit már korábban áttekintettük.
Villamosenergia- és földgázkereskedők és -szolgáltatók
Magyarország legnagyobb földgázkereskedője, az MVM-csoporthoz tartozó MVM CEEnergy Zrt. 2023-ban a konszolidálódó energiapiaci környezetben csökkenő árbevételt, üzemi eredményt és adózott eredményt ért el 2022-höz képes. Árbevétele 65%-kal mérséklődött a 2022-es történelmi rekordról, de eredménykimutatása alapján így is több mint 1 953 milliárd forintra rúgott tavaly, míg adózott eredménye 27%-kal 75 milliárd forintra esett az e tekintetben szintén csúcsot hozó megelőző évhez képest, miután a pénzügyi műveletek eredményének javulása nem tudta ellensúlyozni az üzemi (üzleti) tevékenység eredményének zuhanását. A társaság az egyetemes gázszolgáltató MVM Next legjelentősebb beszállító partnere.
Csökkenő árbevétel és javuló üzemi eredmény mellett jelentősen növelte adózott eredményét az MVM Partner Energiakereskedelmi Zrt.. Az MVM-csoport egyedüli villamosenergia-nagykereskedője és az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. egyedüli villamosenergia-ellátója a 2022-esnél 17%-kal alacsonyabb, de így is mintegy 2 230 milliárd forintos értékesítési árbevételt realizált 2023-ban, és üzleti eredményét is növelni tudta, közel 30 milliárd forintos veszteségről csaknem 195 milliárd forintos nyereségre. Így bár a pénzügyi műveletek eredménye esett, a magasabb adózás előtti eredmény lehetővé tette, hogy megugró adófizetési kötelezettség mellett is közel háromszorosára, 117 milliárd forintra emelkedhessen az adózott eredmény.
Magyarország legnagyobb, üzleti és lakossági végfelhasználókat egyaránt ellátó energetikai társasága az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt., mely az E.On áramszolgáltató üzletágának 2024. július elsejei beolvadását követően az egyetlen hazai egyetemes villamosenergia- és földgáz-szolgáltatója. A cég árbevétele éves összevetésben 11%-kal 2 492 milliárd forintra, adózott eredménye pedig 39%-kal közel 31 milliárd forintra, egyaránt rekordszintre emelkedett 2023-ban.
A földgáz- és villamosenergia-kereskedelmi engedéllyel is rendelkező, kizárólag üzleti ügyfeleknek értékesítő MET Magyarország Energiakereskedő Zrt. szintén javuló eredményt ért el tavaly. A társaság közel 55%-kal 1 969 874 euróra (382,78 forintos átlagos árfolyamon mintegy 754 millió forint) növelte adózott eredményét 2023-ban az előző évhez képest. Ezt azzal együtt sikerült elérnie, hogy árbevétele 34%-kal 655 580 500 euróra csökkent, adófizetési kötelezettsége pedig 227%-kal 1 969 874 euróra nőtt.
A földgáz kis- és nagykereskedelmi, valamint villamos energia nagykereskedelmi tevékenység mellett energetikai megoldások nyújtásával is foglalkozó E.ON Energiamegoldások Kft. árbevétele 9%-kal 715 milliárd forintra mérséklődött 2023-ban 2022-höz képest, az üzemi eredmény ugyanakkor -92 milliárd forintról közel 67 milliárd forintra nőtt, így az adózott a 2022-es több mint 18 milliárd forintos veszteségről rekord szintre, mintegy 19 milliárd forintos nyereségre javult.
Távhőszolgáltatók
A távhőszolgáltatók közül a SZETÁV Kft. eredményeiről (Szegedi Távfűtő Kft.) korábbi cikkünben már beszámoltunk annak apropóján, hogy a társaság távhőtermelőként a kontinentális Európa legnagyobb geotermális távhőrendszerét üzemelteti Szegeden. A földgázkiváltásban a hazai településeknek példát mutató cég 2023-ban 7,2 milliárd forintos árbevételt ért el a 2022-es 8,9 milliárd forint után, adózott eredménye pedig 222 millió forintra emelkedett a megelőző évi 23 millió forintról az anyagjellegű ráfordítások csökkenésével párhuzamosan. A hőtermelő jogi személye azonban nem feltétlen egyezik meg az adott város szolgáltatójával, ahogy ez például a fővárosban is van. A magyarországi városok közül Budapest bír messze a legtöbb távfűtéses lakással, azonban a szolgáltatói engedéllyel rendelkező BKM Nonprofit Zrt. integrált városi közműtársaságként számos egyéb szolgáltatást is végez, ezért eredményei nem csak a távhőszolgáltatási tevékenységet tükrözik, amit egyébként több hőforrás igénybevételével végez.
A szintén a legnagyobb hazai távhőszolgáltatók közé tartozó, fogyasztóit döntően földgázból előállító Debreceni Hőszolgáltató Zrt. árbevétele 24%-kal közel 14 milliárd forintra emelkedett 2023-ban, azonban jelentős részben a vezetékfektetésekkel és felújításokkal kapcsolatos költségek emelkedése miatt adózott eredménye 32%-kal 880 millió forintra csökkent. A távhőszolgáltatátás gazdaságosságát a mérethatékonyság érdemben befolyásolja, ezért érdemes egy, a legkisebbek közé tartozó szolgáltató főbb eredményeire is vetni egy pillantást. A Kapuvári Hőszolgáltató Kft. árbevétele 99 millió forintról nem egészen 87 millió forintra csökkent, adózott eredménye pedig 1,2 millió forintos veszteségről 3,4 millió forintos veszteségre romlott.
Energiaelosztás, hálózati cégek
Az átalakuló energiarendszerben az energiaelosztási, különösen a villamosenergia-elosztási tevékenység egyre jobban felértékelődik. Az időjárásfüggő termelésű kisebb-nagyobb naperőművek terjedése, és az elektrifikációval növekvő fogyasztói igények emelik a rendszer működtetésének költségeit, és jelentős beruházásokat tettek szükségessé, ami a rendszerhasználati díjak emelkedésében is megmutatkozott, valamint jókora - nagyrészt EU-s forrású - fejlesztési támogatásokat tettek szükségessé.
A villamosenergia-elosztó társaságok közül az MVM Émász Áramhálózati Kft. árbevétele a megelőző évhez képest 36%-kal több mint 145 milliárd forintra nőtt 2023-ban, adózott eredménye ugyanakkor közel 50%-kal 534 millió forintra esett, és az MVM Démásznál is hasonló folyamatok voltak megfigyelhetőek. Utóbbi árbevétele 38%-kal közel 142 milliárd forintra nőtt, de adózott eredménye 93%-kal 710 millió forintra zuhant, amiben az anyagjellegű ráfordítások közel megkétszereződése fontos szerepet játszhatott. Ahogyan az Opus Titász Áramhálózati Zrt.-nél is ezek a fő trendek figyelhetők meg: az árbevétel 80%-os megugrása közel 160 milliárd forintra, az anyagjellegű ráfordítások nagymértékű, 229%-s kilövésével, és az adózott eredmény előzőeknél kisebb mértékű, 18%-os csökkenésével (2,3 milliárd forint) járt együtt.
Az E.On Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt.-nél szintén az árbevétel nagymértékű, 43%-os emelkedését láthatjuk (közel 145 milliárd forintra), esetében azonban az adózott eredmény a több mint 13 milliárd forintos veszteségről közel 3,3 milliárd forintos profitra nőtt. Az E.On másik, Észak-dunántúli áramhálózati cége 40%-kal növelte árbevételét 248 milliárd forintra, adózott eredménye viszont 1,5 milliárd forintról 2,8 milliárd forintos veszteségre romlott. Az anyagjellegű ráfordítások mindkét utóbbi cégnél is megugrottak, de előbbi esetében kisebb mértékben. A szintén az E.On-csoporthoz tartozó ELMŰ Hálózati Kft.-nél lényegében ugyanilyen folyamatok láthatóak, vagyis növekvő árbevétel (+25%, 320 milliárd forint) mellett drasztikusan csökkenő adózott eredmény (-90%, 1,8 milliárd forint), amire szintén elsősorban a hálózatfejlesztésekkel kapcsolatos ráfordítások jelentős növelése szolgálhat magyarázattal.
A főbb földgázelosztói engedélyesek eredményei más képet és növekvő nyereséget mutatnak, nagyrészt azért, mert ebben a szegmensben nem jelentkezett hasonló fejlesztési kihívás. Az MVM Főgáz Földgázhálózati Kft. árbevétele éves összevetésben 26%-kal 27 milliárd forintra emelkedett 2023-ban, és nyeresége is jelentősen, 77%-kal, több mint 4,3 milliárd forintra nőtt. Az MVM Égáz-Dégáz Földgázhálózati Zrt. árbevétele 33%-kal közel 36 milliárd forintra nőtt, adózott eredménye pedig a 2022-es 1,9 milliárd forintos veszteségből több mint 2 milliárd forintos profitba fordult 2023-ban. Az Opus Tigáz Gázhálózati Zrt. eredményszámai hasonló képet mutatnak, így az értékesítési árbevétel 28%-kal több mint 54 milliárd forintra, a profit pedig 67%-kal csaknem 4,7 milliárd forintra nőtt.
Az E.On gázhálózati cégeinél hasonló a helyzet: a Közép-dunántúli infrastruktúrát üzemeltető társaság árbevétele 24%-kal több mint 15 milliárd forintra, adózott eredménye pedig több mint 25-szörösére, 120 millió forintról 3 milliárd forintra, míg a Dél-dunántúli egység esetében az árbevétel 32%-kal 16 milliárd forintra, az adózott eredmény pedig a majd 2,2 milliárd forintos veszteségről közel 1,8 milliárd forintra nőtt.
Rendszerirányítók
A hazai villamosenergia- és földgáz-szegmensben összesen működő 1-1, átviteli rendszert irányító társaság eredményére szintén érdemes egy pillantást vetni. Az ugyancsak jelentős rendszerfejlesztéseket végző MaVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. árbevétele közel 50%-kal 1 523 milliárd forintra mérséklődött, adózott eredménye viszont a ráfordítások csökkenésével párhuzamosan 32%-kal csaknem 13 milliárd forintra nőtt. Az egyetlen itthoni földgázszállítási rendszerüzemeltető, az FGSZ Földgázszállító Zrt. eredményei hasonló trendet követtek: árbevétele közel 40%-kal több mint 120 milliárd forintra esett, adózott eredménye viszont közel hétszeresére, közel 31 milliárd forintra nőtt 2023-ban.
Energiatárolók
A hazai gáztárolói kapacitás zömével rendelkező, szintén az MVM-csoport kötelékébe tartozó Magyar Földgáztároló Zrt. éves összevetésben 22%-kal 65 milliárd forintos új csúcsra növelte árbevételét, és 2%-kal közel 17 milliárd forintra adózott eredményét 2023-ban. A szegmens másik szereplője, az energiaügyi tárca által kontrollált Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) tulajdonában álló HEXUM Földgáz Zrt. árbevétele ugyan 2023-ban ugyan bő 3%-kal csökkent a 2022-es értékhez képest, de így is csaknem 21 milliárd forintra rúgott, profitja pedig hasonló mértékben megközelítőleg 4,9 milliárd forintra emelkedett.
A földgáztárolás tradicionális tevékenység, ezért a cégek sok évre visszamenően összehasonlítható eredményekkel rendelkeznek, a villamosenergia-tárolás azonban kezdeti fejlődő stádiumban van, így az ennek a feltételnek megfelelő, tisztán villamosenergia-tárolással foglalkozó cégek köre lényegében csak az E.On Energiatároló Kft.-t foglalja magába. Eredménykimutatása alapján a cég árbevétele 2023-ban 19%-kal 1,9 milliárd forintra, adózott eredménye pedig 30%-kal 1,5 milliárd forintra nőtt.
Energiatőzsdék
A hazai napon belüli és másnapi villamosenergia-tőzsdét is üzemeltető HUPX Magyar Szervezett Villamosenergia-piac Zrt. árbevétele kevesebb mint felére, nem egészen 3,3 milliárd forintra csökkent, adózott eredménye viszont 38%-kal közel 597 millió forintra nőtt 2023-ban. Az árbevétel mérséklődésének fő oka a származási garancia tőzsde elindulásának hatásaiban keresendő, egyébként a taglétszám és a kereskedési volumen nőtt, ami a rendszeres és a tranzakciós díjbevételekben is többletet eredményezett.
A HUPX leányvállalata, a CEEGEX Közép-Kelet-Európai Szervezett Földgázpiac Zrt. árbevétele 43%-kal több mint 936 millió forintra, adózott eredménye pedig több mint három és félszeresére, közel 374 millió forintra nőtt, míg a másik leánycég, a HUDEX Magyar Derivatív Energiatőzsde Zrt. esetében az árbevétel és adózott eredmény egyaránt mintegy 5%-kal csökkent, 247 millió, illetve valamivel több mint 31 millió forintra. Mindez részben a kereskedés rövidebb időtávok felé történő, a nemzetközi trendnek megfelelő, több okkal is magyarázható (energiaárak csökkenése, időjárásfüggő megújulók térnyerése) eltolódására is utalhat.
