A kgfb-k határozott időszakra szólnak, jellemzően 1 éves időtartamra vagy 1 hónapra, amikor minden megkezdett hónapban rendezni kell a havi díjat. Több biztosítónál is meghatározza a díj nagyságát az üzembentartó kora és a régió, ahol használja az eszközt.
Milyen járművekre kell megkötni a kgfb-t?
Akkor kell kötelező biztosítást kötni a járműre, ha az
- a 25 kg-ot nem haladja meg, és a tervezési sebessége meghaladja a 25 km/órát
- 25 kg-ot meghaladja, és a tervezési sebessége meghaladja a 14 km/órát.
A kizárólag emberi erővel működtetett járművekre továbbra sem kell biztosítást fizetni, a gördeszkások és az elektromos rásegítéssel működő kerékpárok tulajdonosai fellélegezhetnek, illetve a mozgáskorlátozottak által vezetett e-moped vagy pedelec járművekre sem vonatkozik az új rendelet.
Kinek kell a biztosítást megkötnie?
A rendszám nélküli járművek (tehát nincs nyilvántartásba véve) esetén – ilyen a roller és a segway – a törvény úgy határoz, hogy a használó is üzembentartónak minősül. Tehát, ha bármikor felpattanunk egy ilyen járműre, mindenképp győződjünk meg róla, hogy rendelkezik-e kötelező biztosítással, hiszen ennek felelőssége rajtunk lesz. A törvény szerint július 16-tól kell rendelkezni érvényes kgfb-vel.
Hiányzik a rendelet, találgatnak a biztosítók
A biztosítók egyébként érdekes helyzetbe kerültek, amikor meg kellett határozniuk az ezen eszközökre vonatkozó díjtarifákat. Bár a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009.évi LXII. törvény új rendelkezéseit hónapokkal korábban kihirdették, a vonatkozó minisztériumi rendelet, ami tisztázná, hogy pontosan milyen járművekre kell alkalmazni az új szabályt, a mai napig nem érkezett meg. A biztosítók egy része ezért egyszerűen egyéb kategóriában kezeli ezeket a járműveket, hogy a törvénynek valahogy mégis megfeleljen. Ez a kategória borsosabb díjazású és havonta fizetendő a kfgb díja. Amint megérkezik a vonatkozó rendelet, a díjak várhatóan változnak.
