A hőség okozta veszélyek számszerűsítése nehéz, a hatások közé sorolhatók a csökkent kognitív teljesítmény, a rossz alvásminőség, a közlekedési fennakadások, és a plusz szabadnapok, amikor a gyerekeket nem engedik be a légkondicionáló nélküli iskolákba.
A legnagyobb veszélynek a szabadban dolgozók vannak kitéve, akik például az építőiparban, a bányászatban, vagy a mezőgazdaságban dolgoznak. A korlátozott légkondicionálással rendelkező munkahelyeken, mint az éttermek, vagy a raktárak, szintén visszaesik a termelékenység. A szellemi dolgozók, akik nagy valószínűséggel légkondicionált irodában ülnek, sem teljesen védettek az extrém hőség hatásaitól. A hőség ugyanis befolyásolja a kognitív teljesítményt, a szervezet hűtési folyamata elszívja azt az energiát, amelyet normális esetben az összetett agyi funkciókhoz használnának fel. Hiába a légkondis munkahely, az éjszakai és a munkába vezető úton ki vannak téve a dolgozók a hőségnek, ami gyengíti az ideghálózatok kapcsolatát, és megzavarja az alvást – idéz a Bloomberg egy neurológust.
A közlekedés is nehézkesség válhat, a vasúti sínek, a repülőtéri kifutópályák és az utak mind érzékenyek a hőségre, amely megolvaszthatja az aszfaltot és megterhelheti a felsővezetékeket, ami késésekhez vezethet.
A tavaly nyári hőhullám idején Joe Biden elnök azt mondta, hogy a szélsőséges hőség évente 100 milliárd dollárjába kerül az Egyesült Államoknak, és idézte az Atlantic Council jelentését, amely arra figyelmeztetett, hogy ez a veszteség 2030-ra megduplázódhat. A Munkaügyi Statisztikai Hivatal szerint 1992 és 2017 között a hőség okozta stressz több mint 800 munkavállaló halálát okozta az Egyesült Államokban, és több mint 70 ezren szenvedtek sérüléseket.
Címlapkép forrása: Getty Images
