FONTOS Alulmaradt Joe Biden az elnökjelölti vitán, megy a találgatás a lecseréléséről
 
Portfolio signature

Nagy változások jönnek a naperőművek magyarországi szabályozásában

Jelentős változások várhatók a kiegyenlítőenergia-elszámolási módszertanban és a KÁT szabályozási pótdíj elszámolásában, amelyek jórészt a naperőművek által leadott menetrendek pontosabb betartását célozzák komoly pénzügyi ösztönzők segítségével; a fő cél az, hogy a villamosenergia rendszer optimálisabb működése mellett az ipari energiafogyasztókra hárított terhek mérséklődjenek – hangzott el a MAVIR szerdai iparági fórumán. Egy harmadik, még nagyobb horderejű esetleges változtatás témája is szóba került, mégpedig az, hogy a KÁT-os naperőművek a negatív áramáras környezetben is termelnek és így megkapják a garantált támogatást, amely komoly terheket okoz az ipari energiafogyasztóknak. Kiderült, hogy a MAVIR-nak van már javaslata ennek a helyzetnek a kezelésére, és már meg is osztotta a jogalkotóval, igaz a potenciális változások iránya, tartalma nem hangzott el a fórumon. A készülő változtatást bizonyára tűkön ülve várják a KÁT-os naperőművi termelők, és a téma a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján is szóba kerül majd, amelyre itt már lehet regisztrálni.

Gyakori a leszabályozás a menetrendekhez képest

A naperőművek magyarországi beépített kapacitása nagyon gyorsan nőtt az elmúlt években, mostanra meghaladta a 6000 MW-ot, azaz gyakran az éppen aktuális villamosenergia igényt is. Az időjárásfüggő jelleg miatt ezzel párhuzamosan jelentősen megnőtt a szabályozási tartalékok iránti igény, illetve az igénybe vett kiegyenlítő energia mennyisége is, amely jelentős költséggel jár, és a rendszerhasználati díjon keresztül minden érintett szereplő terheit növeli. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy több száz, akár 1000 megawattnyi kiegyenlítő energiát kell hirtelen, negyedórán belül igénybe vennie a MAVIR-nak időjárási, illetve pontatlan tervezési okok miatt, mert akkora az eltérés a leadott termelési menetrendhez képest. Ez viszont már üzembiztonsági, villamosenergia-ellátási kockázatokat vet fel.

Három főbb ok miatt 1) a naperőművek (túl)termelése akkor is, amikor nincs rá kereslet, 2) a le- és felszabályozási energia aránytalanul eltérő díja, illetve 3) a KÁT-rendszerbeli ösztönzők miatt (leadott menetrend helyett tény termelésre fizet a piacinál magasabb támogatást, amely bevételtől a szabályozási pótdíj mértéke elmarad, így általában a leadott naperőművi termelési menetrendeken felüli termelésre ösztönöz) az már huzamosabb ideje jellemző Magyarországon, hogy inkább leszabályozásra van szükség a villamosenergia rendszerben, azaz a szabályozható erőművek termelését vissza kell fogni, amelynek természetesen költsége van. Ezt érzékelteti Mezősi Andrásnak, a REKK kutató főmunkatársának a magyarországi villamosenergia-piac 2023-as évének áttekintése című, május végi prezentációjának alábbi ábrája is. Amint láthatjuk: a le irányú aFRR (igénybe vett) szabályozási kapacitások 300-400 MW körül ingadoznak, míg a fel irányú (igénybe vett) kapacitások 250 MW körül (mindkét irány esetén a 2023-as nagy csökkenés módszertani okokkal függ össze).

lekotott tartalekok beepitett PV kapacitas

A fentiek fontos előzmények és keretek ahhoz, hogy miért várhatók változások a kiegyenlítőenergia-elszámolási módszertanban és a KÁT szabályozási pótdíj elszámolásában, amelyekről Horváth Dániel, a MAVIR elemzési osztályának szakértője beszélt rövid előadásában az online fórumon.

Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!

Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!

Signature előfizetés