Portfolio signature

Az ESG-törvény legfontosabb rendelkezései: erre készülhetnek a magyar vállalkozások

Az ESG-törvény követelményrendszeréről és a kapcsolódó EU szabályozásról szervezett webináriumot a CMS nemzetközi ügyvédi iroda. Tisztázták a "kötelező fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségek" egyes vonatkozásait, a kötelezettek körét, az ESG-beszámoló tartalmát, valamint a „fenntarthatósági jelentéstétel” részleteiről is beszélt dr. Kovács Veronika (Szenior tanácsadó, CMS) és dr. Jókay László (Szenior ügyvéd, CMS). Az ESG-törvénnyel, valamint az ingatlanpiaci vonatkozásokkal május 30-án a Property X konferencián foglalkozunk, ahol többek között előadást tart Túri Anikó államtitkár.

Az új ESG-törvénnyel két nagyobb kötelezettségkör érintett:

  • Az egyik a „kötelező fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségek” csoportja, ami hasonlít a CSDDD-hez (Vállalatok Fenntarthatósági Átvilágításáról szóló Irányelv - Corporate Sustainability Due Diligence Directive), de mivel ez az EU-s irányelv még a törvény hatályba lépésekor nem volt elfogadva (az irányelv most az Európai Tanács hivatalos jóváhagyására vár, de az Európai Parlament már elfogadta), így nem a CSDDD-nek a magyar jogszabályokba való átültetése.
  • A másik a „fenntarthatósági jelentéstétel”, amit viszont a CSRD elfogadásának eredményeként kellett átültetni a magyar jogba, ennek a magyar részletszabályait a számviteli törvénybe illesztették be.

A számviteli törvény tehát a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségekkel bővült, míg az új ESG-törvény egyebek mellett alapvetően a fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségeket tartalmazza, valamint a főbb szereplőkre vonatkozó szabályozást.

A balatonfüredi Property X konferenci második napján az ESG-törvény, az ingatlanpiac ESG megfelelése kerül a középpontban. Találkozzunk az ESG Forumon! Részletek a linken.

Szabályozási háttér

Kovács Veronika (Szenior tanácsadó, CMS) a webináriumon elmondta, hogy a CSRD-t megelőző, hasonló tárgyú irányelv, amit az EU a fenntarthatósági jelentéstétel kapcsán megalkotott, az NFRD volt. A "Non-Financial Reporting Directive (NFRD)" azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ennek oka többek között, hogy egy szűk körnek volt csupán előírás, valamint nem volt standardizálva, hogy milyen követelmények mentén kell közzétenni a jelentéseket, illetve a közzétett adatok ellenőrzése sem volt tisztázott.

Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!

Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja az éves előfizetés esetén most 33%-os kedvezménnyel 19 990 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!

Signature előfizetés