Évek óta azt látjuk, hogy a magyar befektetők egyre inkább devizás, leginkább eurós, dolláros befektetésekben gondolkodnak, privát- és prémiumbanki szolgáltatók is az ügyfelek devizás irányba való eltolódásáról beszélnek, alapkezelők a forintos alapjaiknál is legalább fejben már eurós, dolláros hozamokat számolnak, a folyamat megállíthatatlannak tűnik, inkább csak annak dinamikájával kapcsolatban vannak eltérő várakozások. Az okok emögött sokfélék, kezdve onnan, hogy kinyílt a világ, nyilvánvalóan szélesebb termékpaletta érhető el globálisan, mint a kis helyi piacon, de a kiszámíthatatlan magyar gazdaságpolitika, a hektikusan változó forintárfolyam is a külföldi befektetések felé tereli az ügyfeleket, ráadásul egyre többen vannak közöttük olyanok, akiknek a cash-flow-ja már devizás, és egyre több csatornán keresztül kapcsolódnak a külföldhöz, legyen szó külföldi lakóhelyről, nyaralóról vagy külföldön tanuló gyerekekről.
A hazai részvénypiac egyértelműen megszenvedi ezt a folyamatot. Hol van már a 2008-as globális pénzügyi és gazdasági válság előtti aranykor, amikor az átlagos havi forgalom a BÉT-en a 700 milliárd forintot is meghaladta? Most meg jó, ha a 200 milliárd forintot eléri, és persze vannak egyedi események, mint a Covid-járvány vagy az ukrajnai háború, amik után időlegesen megugrott a forgalom, az elmúlt egy évtizedet inkább a 150-200 milliárd forintos átlagos havi forgalmak jellemezték, és egyelőre nem is látszik, hogy a forgalom mitől növekedne érdemben. Közben a forgalom koncentrációja is rendkívül magas, a forgalom felét az OTP adja, a három vezető papír, az OTP, a Mol és a Richter pedig több mint 80 százalékát. Az igazán nagy külföldi intézmények gyakorlatilag OTP-ben tudnak kereskedni, a kispapírok piaca pedig egyértelműen a hazai kisbefektetők terepe.
Tovább súlyosbította a hazai tőzsde versenypozícióját az elmúlt hónapokban a magyar állampapírok kínálata. Ha magyar befektetésekről van szó, akkor első ránézésre 2023 a PMÁP éve volt, gyakorlatilag nem volt olyan befektetésekkel kapcsolatos beszélgetés, legyen az konferencián, háttérbeszélgetésen vagy ügyféltalálkozókon, aminek ne a hazai lakossági állampapír lett volna a kiinduló pont és a végpont, mindent ehhez mértek, ezt kellett okosan, a megfelelő arányban a portfóliókba illeszteni, és ezt kellett más befektetésekkel megverni.
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja az éves előfizetés esetén most 33%-os kedvezménnyel 19 990 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
