FONTOS Kongatják a vészharangot: halálos vírus mutálódott, új világjárvány robbanhat be?
 
Portfolio signature

Magyarország kínkeserves zöld pályája - Csúnya vége lesz, ha nem változtatunk

Portfolio
A nemzetközi összehasonlításokban hazánk klímateljesítménye nagyjából a középmezőnyben helyezkedik el, azonban európai uniós viszonylatban az átlagnál hátrébb jelzik a különféle rangsorok - derül ki a Green Policy Center Klímasemlegességi Előrehaladási Jelentéséből, amely két tíz éves időszakot (2010-2020 és 2020-2030) vet össze, hogy érzékeltesse az előttünk álló klímaváltozással járó kihívás mértékét. Magyarország ugyan teljesítette a nemzeti klímacélokat 2020-ra, ugyanakkor az elmúlt évtized kibocsátási tényadataiból jól látszik, hogy mennyire jelentős trendváltásra van szükség, ha a 2030-as célok elérését komolyan vesszük.

Magyarország jelenlegi egyik legfontosabb, törvényben is rögzített klímacélja, hogy legalább bruttó 40%-kal csökkentse 2030-ig az üvegházhatású gázkibocsátásait az 1990. évi szinthez képest. (Az uniós cél nettó 55%) A nettó kibocsátás nem más, mint a bruttó kibocsátási érték korrigált értéke azzal a mennyiséggel, amennyit az erdők képesek elnyelni. A nettósítást idővel minden országnak célszerű lesz átvennie, az egyensúlyi állapot ugyanis azt igényli, hogy ne legyen több az ÜHG kibocsátásunk globális szinten, mint amennyit semlegesíteni tudunk, természetes vagy mesterséges elnyelőkkel.

Ismerd meg a legújabb konferenciánkat: április 25-én jön a Sustainable TECH konferencia! A részletek a linken.

De hol tart Magyarország az éghajlatváltozás elleni fellépésben?

A klímasemlegesség komplex rendszerének az átalakulását számos indikátorral mérhetjük, kezdve a megújuló energia részarányától, egészen a központi költségvetés zöld kiadási arányáig. Tehát egy komplex, de számokkal jól leírható folyamatról beszélünk.

Minden évben megjelenik a világ országainak vállalásait összesítő jelentés, az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) pedig összeveti ezeket a másfél fokos cél eléréshez szükséges pályákkal. (A sokat emlegetett 2015-ös Párizsi Megállapodás értelmében a globális átlaghőmérséklet növekedését jóval 2°C alatt kell tartani az iparosodás előtti szinthez képest, de most már politikailag is elfogadott, hogy a 1,5°C-os cél az irányadó). A Keretegyezmény 2022-es jelentése szerint jelenleg 166 vállalás áll rendelkezésre, amelyet 193 ENSZ tagállam adott le, ezzel lefedve a globális kibocsátások 94,9%-át. 2021 óta 24 új vállalás került benyújtásra, ezek mindössze 9,5%-kal csökkentenék a globális kibocsátásokat a korábbi vállalásokhoz képest - derül ki az Előrehaladási Jelentésből.

Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!

Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja az éves előfizetés esetén most 33%-os kedvezménnyel 19 990 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!

Signature előfizetés