Mi az a digitális amnézia?
A memória nem túl kiismert képessége az emberi agynak, egyelőre a tudósok sem ismerik minden aspektusát, így azzal sincsenek teljesen tisztában, hogy mely külső hatások rontják, vagy milyen gyakorlatokkal fejleszthető igazán az emlékezés képessége.
Kézenfekvő a memóriazavarokért a technológiát hibáztatni, amely az életünk minden szegletében megjelent, és amelynek egyre több tevékenységünket szervezzük ki. Ilyen az emlékezés is, amelyre a digitális eszközök elterjedése előtt sokkal többet támaszkodtunk. Korábban telefonszámokat, dátumokat, címeket kellett fejben tartani, és bár papírra ekkor is lehetett jegyzetelni, az információ elraktározása és előhívása sosem volt ennyire dinamikus. Ha valami nem jut eszünkbe hirtelen, a lehető legtermészetesebb reflexszé vált előkapni a telefont, és rákeresni.
A pandémia a memóriánkra is romboló hatást gyakorolt: Catherine Loveday memóriakutató 2021-es felmérésében a megkérdezettek 80%-a érezte úgy, hogy rosszabbul emlékszik vissza dolgokra, mint a világjárvány előtt. E mögött nem csak megbetegedés állhat – bár egyre több bizonyítékot találnak arra, hogy maga a vírus is romboló hatással van az idegrendszerünkre, közvetetten pedig a memóriánkra – hanem a pandémia alatt folytatott „digitális túlfogyasztás” is. Ne feledjük, hogy ebben az időszakban szinte minden interperszonális tevékenységünket digitális közvetítéssel végeztük. Ilyenkor az agyunk könnyen elfárad, összezavarodik, és mivel nehezen fókuszálunk, bizonyos dolgok egyszerűen kiesnek. Legalábbis egyes kutatók ezt állítják.
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja az éves előfizetés esetén most 33%-os kedvezménnyel 19 990 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
