A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy a természetes szén-dioxid-nyelők (az óceánok és az erdők) egyáltalán nem stabilak, a klímaváltozás pedig még sérülékenyebbé teszi őket, így esetenként akár szén-dioxid-kibocsátóvá is válhatnak - figyelmezetetnek a kutatók a Fluxes - Európai üvegházgáz-értesítő közelmúltban megjelent kiadványában. Az ökológiai rendszerek megkötik a légköri szén-dioxidot, és elraktározzák a növényekben és a talajban. Ugyanakkor a növények légzése és a talajlégzés révén, vagy a tűzesetek következtében maguk is kibocsátanak szén-dioxidot. Ha a megkötés nagyobb mértékű, mint a kibocsátás, akkor az ökoszisztéma összességében nyelőként működik. Ezt a kényes egyensúlyt könnyen megzavarja az emberi tevékenység, így az erdők kivágása, a zöldterületek letarolása, illetve az éghajlati változásokra is érzékeny az ökoszisztéma. Így tehát az a helyzet állhat elő, hogy a szén-dioxid megkötők, amelyek segítik enyhíteni a klímaváltozást, éppen a klímaváltozás miatt nem tudnak megfelelő mértékben szén-dioxidot lekötni.
"A természetes nyelők változó viselkedése egyértelművé teszi, hogy a szén-dioxid-semlegesség eléréséhez a kibocsátás további csökkentésére van szükség" - hívták fel a figyelmet a kutatók az Integrált Szénmegfigyelő Rendszer (Integrated Carbon Observation System, ICOS) új kiadványában, melynek középpontjában az európai szén-dioxid-nyelők, például az óceánok...
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.
Cikkarchívum előfizetés
- Portfolio.hu teljes cikkarchívum
- Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái
Előfizetés
