Amint azzal korábban többször foglalkoztunk, a hazai naperőművek a klímavédelem, az energiafüggetlenedés és a rezsiköltségek féken tartása szempontjából pozitív terjedése olyan gyors, hogy az már az alapvetően hagyományos erőművekre tervezett villamosenergia-rendszer ellátásbiztonságának garantálása szempontjából is kihívást jelent. A gondot egyrészt a kiegyenlítő-szabályozási kapacitáshiány rendszerszinten jelentkező problémája jelenti, másrészt a helyi szintet érintő feszültségtartási kihívások, amihez áramlási torlódási problémák is adódnak, a kétszintű problémát pedig egyszerre kell kezelni.
A robbanásszerű kapacitásbővüléssel a hálózat fejlesztései alig tudják tartani a lépést, és bár a hatalmas beruházást igénylő, jókora uniós forrás igénybevételével megvalósítani tervezett fejlesztések elindultak, közben az új naperőműveknek is egyre nagyobb részt kell vállalniuk az időjárásfüggő jellegükből adódó rendszerszintű kihívások kezeléséből.
Ezért, a hálózati és kiegyenlítő kapacitások szűkösségére tekintettel a háztartási (HMKE) méretűnél nagyobb új naperőmű-beruházások engedélyeztetésének feltételei jelentősen szigorodtak az utóbbi időszakban. Ennek a folyamatnak az egyik utolsó jelentős állomását az, a nyár folyamán bevezett új követelmény jelenti, melynek értelmében lényegében minden, a háztartási mérettartományt meghaladó, újonnan telepítendő napelemes rendszerhez – így az említett, céges önfogasztásra termelő naperőművekhez is – kötelező lett a rendszerirányító által kontrollálható úgynevezett rugalmassági kapacitás (aFRR berendezés) telepítése.
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja az éves előfizetés esetén most 33%-os kedvezménnyel 19 990 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
