Portfolio signature

Kicsi a bors és gyenge: Mit árul el a kis részvények alulteljesítése a teljes piacról?

Március elejétől kezdve az amerikai részvénypiacon látványosan alulteljesítenek a kisebb részvények a nagy, ismertebb nevekhez képest. Ez egy szokatlan és ritka jelenség, mivel a kis kapitalizáció is rendszerint együtt mozog a piaccal, ráadásul ha magasabb kockázat mellett is, de lényegesen magasabb hozamokat is szokott hozni a befektetőknek. Mi állhat a gyenge relatív teljesítmény mögött, és milyen következtetéseket lehet levonni emiatt a teljes piacra nézve?

A kisebb kapitalizáció felülteljesíti a nagyobb kapitalizációt. Ez egy íratlan tőzsdei szabály, amit a piaci szereplők mindig észben tartanak. A mögöttes ok egyszerű: a kisebb vállalatok között jellemzően sokkal több a növekedésre fókuszáló, piacot elhódító, új technológiákkal és üzleti modellekkel operáló cég, mint a rendszerint fejőstehén korszakban lévő nagy kapitalizációban. Ebben az évszázadban az S&P 600 574%-os teljesítményt ért el, amíg a legnagyobb vállalatok részvényeit magában foglaló S&P 500 184%-ot. Az előbbit zölddel, az utóbbit kékkel jelöltük a grafikonokon.

F443E568-63C1-44D9-8CA5-0A92C2487805

Azonban ez a mantra sem állja meg mindig a helyét, legalábbis rövid- és középtávon biztosan nem. Számos olyan eset volt, amikor a kis kapitalizációjú részvények jelentős mértékben alulteljesítették nagyobb társukat. Sőt, adott esetben ez egy-egy emelkedő trendben nem alacsonyabb momentumot, hanem akár komoly divergenciát is jelentett.

Összességében a nagyobb teljesítményért itt is magasabb kockázatvállalással kell fizetni. A valós befektetési lehetőséget jelentő SPY ETF, amely az S&P 500 teljesítményét követi az elmúlt 10 évben 0,86-os Sharpe rátával rendelkezik, amíg a kis kapitalizációt lefedő IJR ETF-nél ugyanez az érték mindössze 0,55. Minél magasabb az érték, annál jobb a hozam és kockázat közötti összefüggés. Összehasonlításképpen: mindössze 14 olyan abszolút hozamú befektetési alap van Magyarországon 133 közül, amelyik ebben a mutatóban felül tudta múlni az SPY ETF-et, és 32 pedig az IJR ETF-et (igaz, három éves időtávon). Hosszabb távon, amikor több komoly visszaesés is van, érdemes megnézni a Sortino rátát is, amelyik a befektetők számára értelemszerűen kedvező, felfelé történő elmozdulásokat nem veszi figyelembe a szórásnál, így valós kockázatot tekintve reálisabb képet adhat.

Erről szól még a cikk:

  • Valóban magasabb a kisebb papírok kockázata, és ha igen: mennyivel?
  • Mi a helyzet most Dávid és Góliát csatájában?
  • Hogyan mentek egymással szemben a dotkom lufi után?
  • Mi történt velük a 2008-as esés során?
  • Mit jelzett nekünk a korrelációs csökkenése hat évvel ezelőtt?
  • Hogyan mutatta a lassulást a kis kapitalizáció a koronavírus előtti hónapokban?
  • Kell-e most tartanunk a jelenségtől?

Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!

Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja az éves előfizetés esetén most 33%-os kedvezménnyel 19 990 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!

Signature előfizetés