A várhatóan 2021 októberétől üzemkész, Magyarországot Szerbia irányából elérő Török Áramlat 2 gázvezeték megépítését elsősorban az orosz Gazprom szorgalmazta, és egyfajta fapados, kisebb kapacitású verziója a 2014-ben az EU ellenállása miatt lefújt, szintén orosz Déli Áramlat projektnek. Bár a tervezett Déli Áramlat 63 milliárd köbméteres éves szállítási kapacitásához képest a nagyjából hasonló útvonalat követő Török Áramlat 2 nem egészen 16 milliárd köbméteres kapacitása eltörpül, ezzel, a Török és az Északi Áramlat 1. és utóbbi hamarosan elkészülő 2. ágával (55+55 milliárd köbméter), valamint a 2024-ig meghosszabbított ukrán tranzittal (valamint a fehérorosz csővezetékkel és a bővülő orosz LNG-exporttal) biztosítottnak tűnik az EU ellátásának legnagyobb, 2019-ben 41 százalékos részét adó orosz gáz importja.
Az EU-ba irányuló, 2019-ben összesen mintegy 163 milliárd köbméteres orosz gázexport legnagyobb része, 74 milliárd köbméter Ukrajnán keresztül érkezett - ez a szállítási útvonal egyben az éves szinten közel 10 milliárd köbmétert felhasználó magyar piac ellátása szempontjából is a legfontosabb. A korábbi években a nagyrészt hosszú távú szerződésekkel Magyarországra importált földgáz (2018-ban 12,7 milliárd köbméter, egy része további tranzitra és bértárolásba ment) 60 százaléka hagyományosan Ukrajna, míg a fennmaradó 40 százalék zöme Ausztria felől érkezett, de jórészt ez is orosz eredetű volt.
Oroszország és Ukrajna viszonyának elmérgesedése nagyjából a 2000-es évek elejére datálódik és a gázszállításokkal kapcsolatban vita kirobbanásához köthető. És bár Oroszország a szénhidrogén-export gazdasági hasznát az ukrán tranzitútvonal fenntartásával maximalizálhatná, ám mivel motiváció között a politikai, sőt olykor a katonai, illetve biztonságpolitikai szempontok sem megkerülhetők, az orosz álláspont 2015 óta konzisztensen politikai célként jelölte meg az ukrán tranzit teljes megszüntetését 2019 után - mutat rá a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont elemzésében (Ami a csövön kifér? Az ukrán földgáztranzit jövője és hatásai az európai földgázpiaci versenyre; Takácsné Tóth Borbála, Selei Adrienn, Kotek Péter; 2019). Ennek ellenére a tavaly év végén lejáró orosz-ukrán gázszállítási szerződés helyett a felek az Európai Bizottság közvetítésével a mindkettőjük gazdasági érdekeivel találkozó új megállapodást kötöttek az utolsó pillanatban, amelynek értelmében idén leglább 65, a következő négy évben pedig 40-40 milliárd, összességében tehát 225 milliárd köbméter gázt szállít Oroszország Európába az ukrán útvonalon 2024-ig.
Erről lesz még szó a cikkben:
- Magyarország számára az orosz túlsúlyú gázellátása diverzifikálása stratégiai cél lenne
- Mi lehet a célja Moszkva kivárásának?
- A Török Áramlat megvalósítását az Európai Bizottság és az Egyesült Államok sem nézi jó szemmel
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja az éves előfizetés esetén most 33%-os kedvezménnyel 19 990 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
