Számos ország jelentős előrelépést ért el a természeti erőforrások fenntarthatóbb felhasználásában az elmúlt évekeben, érdemben csökkentve az egységnyi GDP megtermelése során légkörbe jutó szennyező anyagok mennyiségét. A folyamat ezzel együtt túlságosan lassú, és amennyiben az importált termékek és szolgáltatások előállítása során külföldön megvalósult emissziót is számításba vesszük, az összkép már kevésbé kedvező - derül ki az OECD adataiból. A szervezet "zöld növekedési jelentése" szerint míg a szén-dioxid-kibocsátást vagy az adóbevételeken belül a környezetvédelem arányát tekintve Magyarország teljesítménye a jobbak között van, a lakosság kis méretű szálló porszennyezésnek való kitettsége továbbra is az egyik legsúlyosabb Európában.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) úgynevezett "zöld növekedési jelentése" (Green Growth Indicators 2017) a földhasználattól a szén-dioxid-kibocsátáson át az innováció területéig számos indikátor mentén vizsgálta 46 ország 1990 és 2015 közötti teljesítményét a gazdasági növekedés és a környezetvédelem összefüggésében. Bizonyos területeken...
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.
Cikkarchívum előfizetés
- Portfolio.hu teljes cikkarchívum
- Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái
Előfizetés
