A kirgiz válság tétje

Gereben Ágnes

2010. június 16. 13:46

Moszkva csaknem egy évtizede a legkülönbözőbb módszerekkel igyekszik kiszorítani 2001. szeptember 11-e után a szövetségesek Afganisztánba tartó katonai gépeinek kiszolgálására kirgiz területen létrehozott amerikai légi bázist. Rossz nyelvek szerint elsősorban ez áll a négy hónapja tartó kirgiz belpolitikai válság mögött. Tény, hogy az amerikai Kongresszus is foglalkozott az Alexander Cooley, a New York-i Columbia Egyetem professzora, valamint Sam Patten, a Freedom House eurázsiai ügyekben illetékes főmunkatársa által készített jelentéssel, amely szerint a most elűzött elnököt a Pentagon és a Fehér Ház tudtával évek óta megvásárolták: így tudták megszerezni a manaszi légi bázis orosz nyomásra már többször visszavont működési engedélyét.

Elképzelhető, hogy az amerikai jelenlét az egyik - talán a legfontosabb - oka a térségben szokásos puccsoknál most már lényegesen hosszabb ideje tartó kirgiz válságnak. A következményei azonban sokkal súlyosabbak, mint a nagyhatalmi huzakodások presztízsszempontjai. (Még akkor is, ha óvatlanul hitelt adnánk annak a kissé propaganda ízű, szenzációs hétfői hírnek, miszerint...

Kedves Olvasónk!

A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.

Cikkarchívum előfizetés

Portfolio.hu teljes cikkarchívum
Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái

Előfizetés

Már előfizetőnk vagy? Bejelentkezés