A jelek szerint lassan szűnőben van az orosz piac iránt évekig széles körben tapasztalt, hellyel-közzel a tovatűnt ifjúság utáni nosztalgiára emlékeztető vágyakozás. De még a Szurgutnyeftyegaznak és a mögötte álló Kreml-közeli csoportoknak a Mol megkaparintására tett szalonképtelen kísérlete után is akadt olyan rangos magyar gazdasági szaklap, amely teret adott a Mol vezetését bíráló véleménynek, miszerint a tőkeerős orosz kőolajvállalattal szembeni ellenállás a szakmai hozzá nem értés jele: úgymond, milyen jól is jött volna az aranyeső a fejlesztésre szoruló hazai cégnek... Miután napvilágra került, hogy az orosz felet egyes befolyásos hazai csoportok itthonról milyen - végképp szalonképtelen - eszközökkel segítették, ezek a hangok is elhallgattak. Még a magyarországi földgázszükséglet közel 25 százalékát biztosító EMFESZ máig tisztázatlan körülmények között, KGB-tisztből lett üzletemberek brutális módszereivel végrehajtott elidegenítése sem vitt közelebb annak megértéséhez, hogy a valamilyen szinten már most is orosz kitettségű magyar vállalatokat voltaképpen milyen veszélyek fenyegetik az egyre újabb tulajdonszerzési kísérletek esetén. Ezt talán mindennél jobban illusztrálja az orosz iparban az elmúlt két esztendőben szinte teljesen észrevétlenül véghezvitt grandiózus tulajdonváltás és a mögötte húzódó gazdasági stratégia, amelyet Szergej Csemezov és az általa irányított Rosztyehnologija neve fémjelez.
Ezt a vállalatot Vlagyimir Putyin 2007. november 23-án aláírt elnöki rendeletével hozták létre, minden kétséget kizárólag az "Utód Hadművelet"-ként emlegetett projekt részeként: az államfői helyét második elnöki ciklusa után az alkotmány előírásainak megfelelően - ám az orosz és a szovjet történelemben példa nélkül álló módon -- átadni készülő, és ezzel sokat...
Kedves Olvasónk!
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.
Cikkarchívum előfizetés
Portfolio.hu teljes cikkarchívum
Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái
