Itt az idő a váltásra! És az akarat?

Portfolio

2004. december 03. 09:30

Noha úgy beszéltünk a munkavállalóról, mint valami árucikkről (közgazdasági értelemben persze az is), mindannyian tudjuk, hogy a munka világa nem egészen úgy működik, mint az árupiac. A személyes tényezőnek itt óriási, olykor nehezen kiszámítható és befolyásolható szerepe van. Hogy egy munka nélkül maradt középkorú el tud-e helyezkedni újra, az nem csak a pillanatnyi lehetőségeken múlik. Kell hozzá egy olyan személyiség, aki ki is tudja használni azokat. Az elbocsátással járó trauma azonban nem a kezdeményezőkészséget erősíti, sőt sokszor kifejezetten blokkolja azt. Ilyenkor az illető hiába érzi a saját bőrén, hogy amit tud, az itt és most haszontalanná vált, nem képes ezt elfogadni. Nyomasztó társadalmi igazságtalanságot lát a háttérben, és úgy érzi, ezek után nem ő az, akinek lépnie kell.

Nem igaz, amit eddig hittünk A folyamat mindenkinél hasonlóan zajlik le. Először a csalódottság a meghatározó, utána rövid időszakra lelkesedés következik, amikor az illető úgy gondolja, egészen biztos, hogy kap munkát (ami persze sokkal jobb lesz a réginél). Az első kudarcok aztán kijózanítók, ekkor jön az összeomlás. Pedig meg kell szabadulni a tévképzetektől: ma már...

Kedves Olvasónk!

A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.

Cikkarchívum előfizetés

Portfolio.hu teljes cikkarchívum
Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái

Előfizetés

Már előfizetőnk vagy? Bejelentkezés