Rasszizmusra hivatkozva próbálták bevédeni a Huaweit a korrupciós botrányba keveredő képviselők

Március közepén razziákra ébredt jó néhány brüsszeli iroda, mivel a gyanú szerint a Huawei egykori európai parlamenti asszisztenseken keresztül fizethetett le 15 EP-képviselőt, hogy a kínai cég érdekeit képviselj az EU-ban.

A fő vádlott, Valerio Ottati sok éven keresztül dolgozott az Európai Parlamentben, de 2019-ben a Huawei EU-s érdekképviseleténél vállat munkát, és a régi kapcsolatait kihasználva kenőpénzeket juttathatott több európai politikus zsebébe, annak érdekébe, hogy a Huaweit továbbra se zárják ki teljesen a közös piacról.

Az utóbbi években többször felmerült a gyanú, hogy a cég rendes tevékenysége mellett információkat is gyűjthet a Kína vezetésének, ezért az Európai Bizottság már jó ideje azt javasolja a tagállamoknak, hogy ne engedje be országába a Huaweit mint szolgáltatót.

Nyugatos pénzháló

Eddig annyit lehetett tudni, hogy a gyanú szerint többek közt kínai luxusutakkal és focijegyekkel igyekeztek megvenni embereket, de most már kirajzolódni látszik, hoy Ottati emberei rendezvényszervező cégek által kiállított hamis számlákon keresztül juttatták az anyacég pénzeit egy portugál számlára, amit később direktben átutalt kenőpénzként használtak több EP-képviselő megvesztegetésére, írta meg a FTM.

Ottati számítógépén egy olyan levélpiszkozatot találtak, amiben 15000 eurót (6 millió forintot) -nagyságrendileg egy havi bérüknek megfelelő összeget - kínál egy parlamenti levél benyújtójának, és további 1500 eurót az azt támogató képviselőknek. A levél aláírói arra figyelmeztettek, hogy

a Huawei és más kínai cégek kizárása az 5G hálózatokból gyakorlatilag "technológiai rasszizmus" lenne.

A konkrét piszkozatot egy "Nuno" nevű személy hozta létre, aki a gyanú szerint Nuno WM, annak az EP-képviselőnek volt asszisztense, Fulvio Martusciellonal, akinek a neve először merült fel az ügyben. Nunohoz a rendezvénycégeken keresztül juttatthattak el közel 50 ezer euró készpénzt, amiből 6700 eurót egyből Martusciello belga számlájára utalt.

Nunot március 13-án vették őrizetbe Franciaország területén, és egyből eleget tett a belga hatóságok kiadatási kérelmének, de a vallomást a bíróságnak tartogatja.

A vád és az abban említett számok egyébként összhangban vannak azzal a bejelentéssel, amit a Transparency International európai irodája már 2022-ben továbbított az OLAF-nak, azonban az EU-s csalásokkal foglalkozó szerv - a gyanú hiányára hivatkozva - nem indított vizsgálatot.

Bár ők hivatalosan nem léptek az ügyben, ha az országhatárokon átívelő koordinált razziákat, és a hatóságok által használt megfigyelési módszereket vesszük, akkor azonban könnyen lehet, hogy az OLAF egy szélesebb nyomozási hatáskörrel rendelkező szervnek továbbíthatta az anyagot, akik évekig építhették az esetet a rajtaütések előtt.

Tágra zárt szemek

A Huawei korábban közleményben elhatárolódott a vesztegetési vádtól, de a nyomozó hatóságok álláspontja szerint a vezetőség nem csak hogy tudhatott róla, de áldását is adhatta hozzá, mivel a rendezvénycéges hamis számlák kifizetését a cég egyik kínai vezetőjének, Abraham Liunak kellett jóváhagynia, aki az utalások idején a cég európai régiós igazgatóhelyettese volt.

Bár a hatósági végzés nem nevezi meg konkrétan, mi alapján gondolják a vezetőség bűnrészességét, több jel is arra mutat, hogy minimum szemet hunytak a sokszor nyíltan nyomulós lobbitevékenységek felett.

Ottatinak többek közt a kocsiját is lehallgatták, és a felvételek alapján egy lengyel kollégájának telefonon azt magyarázta, hogy a brüsszeli lobbisták

gyakran átlépik a határt, és még fizetnek is a módosításokért.

Ezen felül állítólag a cég több alkalmazottjai is jelezte Ottati problémás viselkedését a vezetőségnek, még a korrupciógyanút is megemlítve, de ezekre soha nem kaptak érdemi visszajelzést.

2020-ban például Ursula von der Leyen bizottsági elnök előző ciklusbeli, közös piacért felelős biztosával, Thierry Bretonnal hoztak össze videótalálkozót, ami után Bretont a magánszámán kereste Ottati. A keresetlen hívás után, Breton kabinettje Ottatit és főnökét, Liut is rendre utasította, hozzátéve, hogy

a jövőben ne is próbálkozzanak egyeztetni a Bizottsággal.

Ehhez képest a most feltárás alatt lévő eset többnyire 2021-ben játszódott, és nem tudni milyen munkamódszereket vethetett be Ottati az őrizetbe vételét megelőző 4 évben. Liu mindenesetre 2022-ben visszatért Kínába, ahol a cég felhőszolgáltatásokkal foglalkozó részlegének egyik igazgatósági székében kapott helyet.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images