Befolyásolás milliárdokért – feltárták az EU-s lobbistavilág titkait

A Corporate Europe Observatory és a LobbyControl közös elemzése arra hívja fel a figyelmet, hogy 162 nagyvállalatot és szakmai szervet felsoroló lobbista toplistából jól látszik, kik vannak a legnagyobb hatással az Európai Unió törvényhozására.

Az átláthatósági munkacsoportok megítélésében káros, az EU-s zöldítési és egyenlősítési szabályozásait kiüresítő lobbióriások közösen

mintegy évi 343 millió eurót (136,6 milliárd forintot) öntenek európai döntéshozókra.

Ennél a valódi összeg minden bizonnyal jelentősen magasabb, ugyanis a jelenleg hatályos törvények szerint, csak akkor kell bejelenteni a lobbitevékenységet, ha annak éves összege meghaladja az 1 millió eurót.

Az EU hivatalosan érdekképviseletként referál a gyakorlatra, ilyenekből egyébként majdnem 14000 csoport, és több mint 50000 személy van a regiszterében, de ennek túlnyomó része feltehetően nem folytat semmilyen aktív tevékenységet.

Amit a lobbizás alatt értünk az természetesen legtöbb esetben legális, az ilyen tevékenységekre bevallott büdzsé elmehet helyi képviselet fenntartására, tanulmányok megrendelésére, konferenciák, események szervezésére, de bármilyen kommunikációs tevékenységre is.

A szabályzat szerint az tiltott, hogy az Európai Parlament képviselői külső érdekeket propagáljanak valamilyen ellenszolgáltatás fejében, ami persze egy elég lekövethetetlen kategória, még akkor is, ha

elvileg jelenteniük kéne bármilyen 150 eurónál (60 ezer forint) nagyobb értékű ajándéktárgyat.

Az érintett cégóriások lobbitevékenysége a 2020-as számokhoz képest mintegy harmadával nőtt. Eközben a tanulmány készítői azt sérelmezik, hogy aránytalanul nagy figyelem irányul a zöldítésben érdekelt szereplők által elköltött 15 millió euróra, akiket a az Európai Bizottság rendre is utasított, hogy nem használhatják médiakampányokra a pályázatokon elnyert forrásaikat.

A konkrét adatokból ők azt olvassák ki, hogy megéri a lobbitevékenység, ugyanis a most tervezet szabálylazítások a nagyvállalatok malmára is hajtják a vizet. Ezt azonban némileg árnyalja, hogy közben hatalmasat fordult a világ, és

Európának egy olyan világpolitikai környezetben kell megteremtenie stratégiai függetlenségét, amiben az utóbbi évtizedekben sok tekintetben békésen andaloghatott az Egyesült Államok szárnyai alatt.

Ugyan emiatt érdemes szélesebb kontextusban nézni a tanulmányt, a kigyűjtött adatok fontos képet adnak arról, hogy az egyes szektoroknak mennyire érdekük befolyásolni az Európai Unió szabályozásait, és ezáltal piacilag jóval előnyösebb helyzetbe hozni magukat.

Viszonylagos lobbierő

Ha szektorokra bontjuk fel a lobbitevékenységet folytató szereplőket, akkor a bigtech cégek magabiztosan emelkednek ki az első helyen a maguk 67 millió eurójával. Őt követik sorban a bankok és pénzintézetek, az olajvállalatok, a vegyszeripar, majd az ágazatközi kereskedelmi szövetségek.

Az egyéb kategóriába tartozik a 15-ös toplista maradék 8 szereplője, így a gyártás, az autóipar, a szállítmányozás, a dohány-, szolgáltató- és élelmiszeripar, fém és bányászati ágazatok, és végül a védelem és biztonságipari szereplők tartoznak, ebben a sorrendben.

Ez utóbbi részét képezik a fegyveripar szereplői is, akik 2025-ben ugyanúgy 4 millió eurót (1,6 milliárd forint)számoltak el lobbizási tevékenységre, mint 2020-ban a konfliktus kitörése előtt. Az, hogy ez az összeg csupán 1,17%-át adja ki lejelentett összegnek, már önmagában is erős érv az ellen, hogy az európai döntéshozást pusztán lobbiérdekek rángatnák.

A techóriások közül a Meta emelkedik ki leginkább, amely az előző 5 évben több mint megduplázta az európai lobbizásra szánt büdzséjét, ami így már a 10 millió eurót is elérhette. Nekik az adatösszesítésig szám szerint 235 magas szintű megbeszélésük volt az Európai Bizottsággal, de az elmúlt mintegy 40 napban további 9 egyeztetésen vettek részt.

A vállalat tulajdonosa, Mark Zuckerberg és sok más aláíró is egy nyílt levél formájában indítottak kampányt, amiben azzal érvelnek, hogy

Európának nem érné meg kimaradni abból a globálisan 10%-osra prognoztizált GDP-növekedésből, amit a mesterséges intelligencia elterjedése okozhat.

A szektor másik két fontos szereplője, a Microsoft 7 millió eurós, és az Apple 6,5 milliós lobbibüdzsével. Utóbbi több mint háromszorosára növelte az ide szánt forrásait, amit feltehetően azért is indokoltnak láthattak, mert az EU-nak köszönhetően a tagállamokban nemrég standardizálták a telefontöltő kábelek végződését, így az Iphone-okat már nem csak a cégtől megvehető - sokak szerint túlárazott (a szerk.) - eszközökkel lehet feltölteni.

Bankszektori spekuláció

A pénzszektorból leginkább két bankokat tömörítő szereplőt emeltek ki: az AMFE-t (Association for Financial Markets in Europe) és az EBF-t (European Banking Federation). Előbbi több mint 4,5 millió euróval, utóbbi ennél némileg kevesebbel próbálta arra ösztönözni a döntéshozókat, hogy az ő érdekeiket is képviseljék.

Ez egyébként mindkettejük esetében 8-9%-al kevesebb, mint amennyit 2020-ban költöttek lobbizásra.

Az AMFE esetében a fő aggályt ennek ellenére az jelenti a tanulmány készítői számára, hogy a hitelválság árnyékában is hamar, már 2009-ben elkezdték sürgetni a pénzügyi piacok deregulációját. A szektornak különösen érdekében álltt, hogy létrejöjjön a Tőkepiaci Unió egykori terve, amelyet szerdán Megtakarítási és Beruházási Unió (SIU) néven mutatott be az Bizottság.

Az átdolgozott elképzelés jóval nagyobb hangsúlyt fektet az európai polgárok részvételére, és már csak ennek részeként is szükséges volt a rendszer leegyszerűsítése, valamint a források hozzáférhetőségének megkönnyítésére, ami feltehetően nem nehezíti majd meg a bankszektor munkáját.

Zöld köntösbe bújt olaj

Az energiaszektorból a fosszilis üzemanyag kitermelők járnak az élen. Az egyik legnagyobb költő a Shell, valamint az FuelsEurope, melynek tagja többek között a magyar Mol-csoport mellett a BP, ExxonMobil, LukOil, OMV de még a Shell is szerepel. A legutóbbi számok szerint ők is fejenként nagyjából 4-5 millió eurót költöttek lobbizásra, bár míg a Shell büdzséje 13,5%-al csökkent, addig a FuelsEurope-é 90%-al nőtt, így itt lehetett egyeztetés arról, hogy a lobbitevékenységet kiszervezzék a gyűjtőszervezetnek.

Köztük a Shell, és a Shell mellett olyan vállalatokat tömöríti Fuels Europe, mint a BP, ExxonMobil, LukOil, OMV, de a magyar Mol csoport is. A legutóbbi számok szerint ők is fejenként nagyjából 4-5 millió eurót költöttek lobbizásra, bár míg a Shell büdzséje 13,5%-al csökkent, addig a FuelsEurope-é 90%-al nőtt, így itt láthatóan kiszervezték a lobbitevékenységet a konglomerátumnak.

Itt az összes szereplő a Tisztaipar-megállapodásban lehet érdekelt a leginkább, a három legnagyobb lobbizó összesítve 254 magas szintű találkozón tárgyalt a bizottsági döntéshozókkal. A megállapodás várhatóan nem csak lazítani fog a szabályozásokon és enyhíteni a kötelező jelentések sűrűségén, de

olyan technológiai megoldások fejlesztéséhez is forrásokat biztosíthat, amik a zöldszervezetk szerint már 5 éve halálra lettek ítélve.

Vegyszeróriások

A vegyipar szereplői bár sok iparágnak értékesítenek termékeket, leginkább mégis a mezőgazdaságban használatos rovarírtó-növényvédő szerek használata mellett lépnek fel. Itt a német Bayer az egyik legfontosabb szereplő a maga 6-6,5 milliós költésével, de annak ellenére, hogy szektorális összehasonlításba csak a negyedik a vegyipar, itt kap helyet a

legnagyobb lobbierővel bíró Cefic (Európai Vegyipari Tanács), aki egymagában több mint 10 millió eurós összeget fordít ilyen tevékenységekre.

A tanulmány szerint a szektor lobbizásának köszönhetően például teljesen elszabotáltak egy 2023-as kezdeményezést, ami jelentősen lecsökkentette volna a környezetre káros rovarirtó-növényvédő szereket, illetve az EU területén belül már korábban betiltott ilyen szereket, mai napig exportálhatják a vegyipari termelők.

Ezen kívül az is várható, hogy a műanyag előállításban használt PFAS (perfluor- és polifluor-tartalmú alkil anyagok) korlátozását is jelentősen sikerül gyengíteni, pedig ezek olyan egészségügyi problémákhoz vezethetnek, mint tüdőkárosodás, pajzsmirigy megbetegedés, elhízás, termékenységi problémák és rák, ráadásul

rendkívül sokáig maradnak meg a testben és a környeztben is, így még az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) is "Örök vegyianyagokként" hivatkozik rájuk.

Összesuttogott Draghi-jelentés

Bár az ágazatközi szervezetek csak az 5. helyet érik el a listán, messze ők vettek részt a legtöbb magas szintű egyeztetésen. A legjelentősebb szereplő itt a nemzeti munkáltatói szövetségeket tömörítő Business Europe, ami bár csak 6 millió euró körüli lobbibüdzsével rendelkezik, ez év februárjáig 467-szer képviselhette magát tárgyalásokon.

A Business Europe prioritásai az energiaárak lenyomása mellett, a különböző kitermelési projektek engedélyeztetésén vannak. Ők is a Tisztaipar-megállapodás részleteivel foglalkoztak, amit a versenyképességi kitűzései miatt nagyban befolyásolnak a Draghi-jelentés konklúziói.

A tanulmány ugyan konkrétumokat nem ír arról, hogy a készítői szerint pontosan miket suttoghattak Mario Draghi fülébe, azt nehezményezik, hogy a volt olasz miniszterelnök az elejétől kezdve szorosan egyeztetett különféle céges lobbiszervezetekkel, míg a civil szerveződések megkereséseire és óhajaira közel sem volt ennyire nyitott.

Az elemzők most úgy látják a vállalati versenyképesség általánosan elsőbbséget élvez a demokratikus értékekkel, valamint a társadalmi és környezetvédelmi megfontolásokkal szemben.

Azt persze mindenki maga mérlegelheti, hogy milyen szempontok élvezzenek előnyt a jelenlegi geopolitikai helyzetben, de szerintük az EU döntéshozatala könnyen a szabályozásokat kiüresíteni akaró lobbitevékenységek rabjává válhat, ez ellen pedig a jelenlegi védőmechanizmusok nem tűnnek túl hatékonynak.

Az EU-ban egyébként jelenleg is vita folyik arról, hogy milyen hatáskörei legyenek a 2022 végén kirobbant 1,5 millió eurós korrupciós botrány (Katargate) nyomán létrehozandó etikai bizottságnak. Erre most a nemrég kitudódott Huawei lobbi ügy is rátett egy lapáttal.

A zöldek teljes átláthatóságot szeretnének abban, hogy az Európai Parlamenti képviselők és asszisztenseik milyen szereplőkkel találkoznak munkán kívül is, de ezt az összes középtől jobbra található pártcsalád túlzásnak tartja és ellenzi.

Emellett az elemzés azt is hangsúlyozza, hogy sürgősen szükség lenne egy jogilag kötelező érvényű lobbiregiszterre, mivel a jelenlegi önbevallásos rendszer tele van pontatlannak tűnő, adatokkal, és még ha el is fogadjuk a sokszor aránytalannak tűnő lobbibüdzséket, a részletmentes összesítések túlságosan átláthatatlan képet adnak a legtöbb európai polgár számára.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images