Jótállás: fontos lépést tett az EU, mégis van egy probléma

Az Európai Unió 2019-ben elfogadott fogyasztóvédelmi szabályozása értelmében a digitális, elektronikusan kiállított jótállás ugyanolyan érvényes dokumentumnak minősül, mint a hagyományos, papír alapú igazolások. A jogszabályok célja egyértelműen a kereskedelmi folyamatok egyszerűsítése. 

Az előírások szerint az eladóknak nemcsak ki kell állítaniuk a jótállási jegyeket, hanem azokat meg is kell őrizniük egy bizonyos ideig. Ezzel párhuzamosan az online kereskedelem térnyerése miatt egyre nagyobb igény mutatkozik a digitalizált megoldások iránt, amelyek gyorsabb, hatékonyabb és környezetbarát alternatívát kínálnak a hagyományos eljárásokkal szemben.

Azonban mindezidáig a fogyasztók alig találkozhatnak ilyen, hitelesített e-jegyekkel, pláne a fizikai boltokban.

Nemcsak Magyarországon nem terjedt még el a megoldás

A jótállás és a garancia fogalmát sokan összekeverik, holott jelentős eltérés van közöttük – mondta el Frankó József, az E-jótállás alapítója a Portfolio-nak azzal kapcsolatban, hogy alapvető félreértések vannak a fogyasztóvédelmi dokumentumok esetében.

A jótállás bár a hétköznapi életben a garancia szinonimája, azt jelenti, hogy az eladó felelősséget vállal azért, hogy az általa eladott termék hibátlan, és a jótállási idő alatt sem fog meghibásodni. Ha mégis elromlik, a törvény vélelmezi, hogy a hiba már az eladáskor is fennállt, ezért az eladónak kell bizonyítania, ha nem így volt – például ha a meghibásodást helytelen használat okozta.

Ha ezt nem sikerül bizonyítania – független szakértői véleménnyel –, akkor köteles a terméket javítani vagy kicserélni, és ha ezekre nem képes, akkor a vevő jogosult árleszállítást kérni, a terméket a jótállásra kötelezett költségén kijavíttatni, vagy – végső soron – elállni a szerződéstől.

A jótállásból kétféle létezik:

• a kötelező jótállás, amelyet jogszabály ír elő számos termékre,
• illetve a szerződéses jótállás, ezt az adott cég biztosíthatja a vásárlónak egy-egy termékre annak érdekében, hogy nála vásárolják meg azt.

A szavatosság nem keverendő össze a jótállással, garanciával. A szavatosság lényege az, hogy az eladó vállalkozás „szavatolja”, olyan terméket értékesített, amelynek nem volt olyan hibája, amely csak az eladás után, a későbbi használat során derült ki.

A hagyományos garanciajegyekkel kapcsolatos problémák – mint az elveszett vagy sérült papíralapú dokumentumok, a boltokban hosszú sorokban történő érvényesítés – kiküszöbölésére jelent megoldást az uniós jog szerint elektronikus, hitelesített dokumentumok biztosítás. 

Frankó elmondása szerint „az online kereskedelem terjedésével egyre inkább digitálisan rögzítik a vásárlások adatait, így teljesen logikus lépés volt ezt a folyamatot a jótállásra is kiterjeszteni.”

Ahogy írtuk, Európában is kuriózum, hogy egy külső szereplő szolgáltatásként biztosítja az ilyen dokumentumok kiállítását, így a Frankó József által fejlesztett E-jótállás platform rendszere teljes mértékben automatizált. Amikor a vásárló megvesz egy terméket egy olyan kereskedőtől, aki a szolgáltatást használja, a digitális jótállási jegy automatikusan megérkezik az e-mail fiókjába. 

Ez nemcsak a fogyasztóknak jelent könnyebbséget, hanem az eladók számára is hatalmas költség- és időmegtakarítást eredményez.

„Egy átlagos vállalkozásnak több százezer forintjába kerülhet évente a papíralapú jótállási jegyek kezelése, miközben az E-jótállás havi néhány ezer forintos költség mellett ugyanezt teljesen digitálisan biztosítja” – magyarázta Frankó.

Hitelesítés és adatbiztonság

Felmerül a kérdés: mennyire megbízható és ellenőrizhető egy digitális jótállási jegy? Az E-jótállás egyedi azonosítóval és digitális aláírással látja el minden egyes jótállási dokumentumot. „Van egy 8 centiméteres QR-kód, amely visszafejthető, és amely biztosítja, hogy a dokumentum hiteles és nem módosított” – mondja az alapító. Ráadásul a felhasználók egy felhőalapú rendszerben tárolhatják a jótállási jegyeiket, így nem kell attól tartaniuk, hogy azok elvesznek.

A rendszer nem csupán a jótállási jegyek digitalizálására korlátozódik: segítségével a kereskedők például kezelési útmutatókat és karbantartási információkat is megoszthatnak a vásárlókkal. Ez különösen hasznos lehet például a bútoriparban, ahol a lapraszerelt termékek  összeszerelési leírásának elvesztése komoly problémát jelenthet a későbbi szétszedése és újraösszerakása során.

Bár az E-jótállás jelenleg egyeduralkodó a magyar piacon, Frankó szerint a hosszú távú tervek között szerepel a nemzetközi terjeszkedés is.

Egyre több nemzetközi ügyfelünk érdeklődik, és ha elérünk egy kritikus tömeget, akkor érdemes lesz kiterjeszteni a szolgáltatást más országokra is

– mondja.

A papírmentes jótállás nemcsak környezetbarát, hanem időt és pénzt is megtakarít mind a kereskedők, mind a fogyasztók számára. A kérdés már csak az, hogy mikor válik ez a megoldás széles körben elterjedtté, és hogy a nagyobb cégek mikor állnak át erre az egyszerűbb és modernebb rendszerre. Bár a magyar kormány azt ígérte, hogy már 2025 elejétől egy központi rendszert biztosít a kereskedők számára, egyelőre nincs hír arról, hogy mikor vezethetik be az állami szolgáltatást.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio