Sokba kerülne az EU-nak Ukrajna csatlakozása, de egy évtizedig még beszélni is korai róla

Brüsszelben az uniós csúcsok zárónyilatkozatai rendre elköteleződnek Ukrajna európai uniós perspektívája mellett; a csatlakozási folyamat hivatalosan már el is indult, de a tényleges uniós tagság időpontja továbbra is a levegőben lóg.

Charles Michel, az Európai Tanács korábbi elnöke ugyan kitűzte a 2030-as céldátumot, de valójában inkább a következő évtized közepére tűnik reálisnak, hogy a háború sújtotta ország belépjen az EU-ba.

Az intézményi reformok elkerülhetetlenek lesznek, hiszen Ukrajna csatlakozása jelentős gazdasági és politikai átrendeződést hozna az unión belül.

Magyarországon az tette újra napirendre a kérdést, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök erőteljesen ellenzi a folyamatot, attól tartva, hogy az ukrán munkaerő tömeges beáramlása és az uniós források átcsoportosítása hátrányosan érintené Magyarországot. A kormány egy véleménynyilvánító szavazást is indít a kérdésről, amelynek részletei egyelőre nem ismeretek.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság volt elnöke is óvatosságra int: szerinte Ukrajna csak fokozatosan, először a közös piachoz való hozzáféréssel léphetne be, miközben a politikai döntéshozatalba csak később nyerne teljes jogú beleszólást.

A csatlakozás lehetséges gazdasági és pénzügyi következményeit a Bruegel Intézet legfrissebb jelentésében elemezte alaposan, megállapítva, hogy gazdaságilag nem jelentene elviselhetetlen terhet az ukrán EU-tagság, de az államszövetség számára Ukrajna csatlakozása komoly költségekkel járna, különösen a közös agrárpolitika és a kohéziós források elosztásánál – ahogy attól a magyar kormányfő is tart.

Ugyanakkor a bevándorlásra nem lenne elviselhetetlen hatása, főként az egész EU-t sújtó demográfiai válság miatt, amely miatt jóval nagyobb lesz a munkaerő-szükséglet, mint amit az ukránok érkezése kielégíthetne. 

A kérdés viszont így nem is csak az, hogy Ukrajna mikor léphet be az EU-ba, hanem az, hogy az unió képes lesz-e gazdaságilag és politikailag felkészülni egy ilyen horderejű bővítésre.

Az sem világos, milyen Ukrajna lesz tag az EU-ban

Nem ismerve, hogy a háború milyen eredménnyel zárul, milyen feltételek mellett kötnek békét Oroszországgal, egyelőre nehéz pontosan felmérni az ukrán EU-csatlakozás hatásait. A Bruegel Intézet tanulmánya ezért két forgatókönyvet vázol fel: 

• egy optimista (nagyjából valószínűtlen), úgynevezett alapforgatókönyvet, amely szerint Ukrajna teljes területi integritása helyreáll, és gazdasági fejlődése a 2020-as előrejelzések szerint halad. 
• Valamint egy alternatív forgatókönyvet, amely számol a háború hosszabb távú következményeivel, például a mezőgazdasági területek és a lakosság számának csökkenésével.

Már a bevezetőben utalnak arra, hogy Ukrajna integrálásánál már az komoly kihívást jelenthet, hogy jelenlegi gazdasági helyzete jelentősen eltér az Európai Unió átlagától.

2021-ben az ország egy főre jutó GDP-je az EU átlagának kevesebb mint 30%-át tette ki, ami azt mutatja, hogy az ukrán gazdaság komoly lemaradásban van a jelenlegi tagállamokhoz képest.

A háború tovább mélyítette ezt a szakadékot, hiszen az infrastrukturális károk és a termelési kapacitások visszaesése súlyos gazdasági problémákat okozott. 

Ugyanakkor az elemzők kiemelik, hogy a háború utáni újjáépítési időszak lehetőséget nyújthat a gazdasági növekedés felgyorsítására, amely hozzájárulhat Ukrajna uniós integrációjához.

A csatlakozás egyik legnagyobb kihívása az, hogy Ukrajna az EU egyik legnagyobb mezőgazdasági szereplőjévé válna. Az ország az államközösség mezőgazdasági területeinek közel egyötödét képviselné, amennyiben a teljes területi integritása helyreáll és a háború által érintett földterületeket sikerül ismét művelhetővé tenni. Ez jelentős hatással lenne az EU közös agrárpolitikájára (KAP), hiszen a támogatási rendszerek átalakulásához vezetne, és új kihívások elé állítaná az uniós költségvetést.

A Bruegel Intézet elemzése szerint Ukrajna csatlakozása így jelentős pénzügyi költségekkel járna az EU számára.

Az alapforgatókönyv szerint Ukrajna 85 milliárd eurót kapna a közös agrárpolitika keretében, amely az EU teljes agrárbüdzséjét 463 milliárd euróra emelné. Ezzel szemben az alternatív forgatókönyv szerint az agrártámogatások összege 68 milliárd euróra csökkenne, és a teljes agrárköltségvetés 446 milliárd euróra nőne. 

A kohéziós politikai támogatások tekintetében a már csak térképen létező, 2022-is ismert Ukrajna 32 milliárd eurót kapna, míg a megcsonkított forgatókönyv szerint ez az uniós kötelezettség 27 milliárd euróra csökkenne.

A Bruegel Intézet elemzése szerint Ukrajna csatlakozása az uniós költségvetésben jelentős átrendeződéseket eredményezne. Mivel az ország gazdasága az uniós átlagnál gyengébb, csatlakozásával csökkenne az EU egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme (GNI). Ennek következményeként egyes jelenlegi tagállamok régiói elveszítenék a „kevésbé fejlett” státuszukat, és „átmeneti” kategóriába kerülnének, amely kevesebb uniós forrást jelentene számukra.

Ez különösen az alacsonyabb jövedelmű közép- és kelet-európai tagállamok – például Magyarország – számára okozna problémát, amelyek jelenleg jelentős kohéziós támogatásokat kapnak.

A befizetéseket is át kell gondolni

A Bruegel Intézet szerint Ukrajna csatlakozása az EU számára nettó 137 milliárd eurós költséget jelentene az alapforgatókönyv szerint, míg az alternatív forgatókönyv esetén ez az összeg 110 milliárd euróra csökkenne. Ez az EU-27 GDP-jének 0,13%-át, illetve 0,10%-át tenné ki. 

Fontos azonban megjegyezni, hogy ezek a becslések nem tartalmazzák azokat a gazdasági előnyöket, amelyeket Ukrajna csatlakozása generálhatna.

Az uniós tagállamok adóbevételei és szociális hozzájárulásai például emelkednének azáltal, hogy az uniós vállalatok profitálnának az EU által finanszírozott ukrán projektekből, az ukrán export növekedése munkahelyeket teremtene az EU-27 országokban, valamint a megnövekedett kereskedelmi aktivitás hozzájárulna az uniós GDP növekedéséhez – emelik ki az elemzés szerzői.

Nem lenne óriási ukrán exodus?

A jelentés külön foglalkozik az EU munkaerőpiacára gyakorolt hatásokkal is. Mivel valószínűtlen, hogy a háború után tömegesen térnének vissza az ukrán menekültek hazájukba, Ukrajna lakossága hosszú távon csökkenhet, hasonlóan más alacsony jövedelmű közép-európai EU-tagállamokhoz.

2022 óta Ukrajna a háború előtti lakosságából több mint 6 milliót veszített, elsősorban az EU-ba irányuló tömeges menekültáradat miatt: az ukrán kivándorlás nagy része tehát megtörtént már a Bruegel hipotézise szerint.

Az Eurostat előrejelzése szerint az EU munkaképes korú népessége 2022 és 2050 között 57 millió fővel csökkenhet, ami drámai munkaerőhiányhoz vezethet.

Az Ukrajnából érkező bevándorlás azonban ezt a csökkenést csak részben tudná ellensúlyozni, így az unió számára továbbra is kihívást jelentene a munkaerőhiány kezelése.

A tanulmány arra is kitér, hogy Ukrajna csatlakozása jelentős változásokat hozhat az EU energiapolitikájában. Az ország komoly földgáz-, megújuló energia- és atomenergia-termelési potenciállal rendelkezik, emellett nagy mennyiségű alacsony szén-dioxid-kibocsátású villamos energiát, kék és zöld hidrogént, valamint energiaigényes termékeket, például zöld acélt exportálhatna az EU-ba. A jelentés szerint előnyös lenne, ha Ukrajna még csatlakozása előtt integrálódna az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerébe (ETS), ezzel elkerülve a szén-dioxid-határkiigazítási mechanizmus (CBAM) által jelentett akadályokat.

Emellett egyelőre számos probléma van még a kormányzás minőségével – noha a háborús időszakban számos EU által megkövetett, főleg a transzparenciát érintő reformot hajtottak végre. Egyelőre átlag alatti az országban a korrupció elleni fellépés, míg paradox módon a háború alatt bevezetett rendeleti döntéshozatal javított a kormányzat hatékonyságán. Mindezekkel együtt az ukrán közigazgatást alapjaiban kell majd átalakítani a csatlakozás előtt.

A jelentés zárásul arra a következtetésre jut, hogy Ukrajna EU-csatlakozása jelentős gazdasági és költségvetési kihívásokat vet fel, de a hosszú távú gazdasági előnyök ezt részben ellensúlyozhatják. Az EU és Ukrajna közötti gazdasági integráció elmélyítése, a hatékony kormányzás megteremtése és a korrupció elleni fellépés elengedhetetlenek ahhoz, hogy a csatlakozási folyamat sikeres legyen.

A jelentés végül arra figyelmeztet, hogy az uniós támogatások és strukturális reformok nélkül Ukrajna nehezen tudna felzárkózni a jelenlegi tagállamokhoz, ezért a csatlakozási folyamat sikeressége nagyban múlik a politikai és gazdasági együttműködésen.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az Európai Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.