Az Európai Unió precedens nélküli mennyiségű és minőségű szankciót zúdított Oroszországra a Krím-félsziget 2014-es annektálása óta. Ezeknek a száma és mértéke még jelentősebben nőtt a 2022-es megszállás hatására, ám 3 év után egyre láthatóbbá válnak azok a kiskapuk, amelyeken keresztül az oroszok egyelőre ki tudnak bújni hatásuk alól.
Az eddigi eredményekről és jövőbeli kilátásokról az Európai Parlament adott ki nem rég egy tanulmányt, amely átfogó képet ad a történésekről. Az anyagból kiderül, mely kisebb országok járulnak hozzá jelentősen ahhoz, hogy Oroszország továbbra is kereskedhessen a tiltólistás termékekkel és hogy milyen lépésekkel tervez fellépni az ilyen jellegű praktikák ellen az EU.
Azt érdemes leszögezni, hogy már a most hatályban lévő 15 szankciós csomag is külön korlátozza Putyin legközvetlenebb támogatóit, így Fehéroroszországot, Iránt és Észak-Koreát. Hatásukra EU-Oroszország viszonylatban az export 54, az import 58 és a szolgáltatáskereskedelem 16 százaléka tűnt el a háború előtti helyzethez viszonyítva.
Mindez összesítve egy nagyjából 75%-ost visszaesést eredményezett az oroszokkal való kereskedelemben, ami az EU listáján az 5.-ről a 15. helyre szorította vissza őket, így
2024-BEN A TELJES EURÓPAI KÜLKERESKEDELEM MINDÖSSZE 1,4% FOLYT OROSZORSZÁGGAL.
A szankciók többek között tiltják a fejlett technológiák – például a kettős, polgári és katonai felhasználású termékek –, a luxus termékek, a légi és hajózási felszerelések, a számítástechnikai alkatrészek, az olajfinomítási technológiák exportját.
A másik oldalról a legtöbb tagállamnak tilos nyersolajat, bármilyen kőolajterméket, szenet, gyémántot, illetve acélt, vasat vagy bármilyen hasonló nyersanyagot importálnia Oroszországból. Ezen kívül az EU ársapkát rakott a harmadik országokba tartó orosz olajexportokra.
Ezeknél az úgynevezett harmadik országoknál azonban tipikusan az figyelhető meg, hogy a háború kitörése előtti időszakhoz viszonyítva jelentősen megnőtt az EU-val folytatott kereskedelmük, amiből nem nehéz arra következtetni, hogy az oroszok részben rajtuk keresztül kerülik meg az EU-s tagállamok által megszavazott szankciókat – derül ki a jelentésből.
Az említett időszakban, 2021 és 2023 közt az alábbi országokban voltak a legjelentősebb kilengése az európai exportnak:
| Egyes, a szankciók kijátszásában résztvevő országok EU-s importja (millió €) | ||||
| Ország | 2021 | 2022 | 2023 | Változás 2021-2023 (%) |
| Kirgizisztán | 263.2 | 1170.9 | 2729.6 | 937 |
| Örményország | 757.4 | 1885.6 | 2159.4 | 185 |
| Kazahsztán | 5487.1 | 10347.1 | 12113.2 | 121 |
| Üzbegisztán | 2298.6 | 3766 | 4353 | 89 |
| Grúzia | 2045.1 | 3227.8 | 3620.7 | 77 |
| Azerbajdzsán | 1468 | 2129.6 | 2354.5 | 60 |
| Törökország | 79128.4 | 99555.7 | 111387.8 | 41 |
| Tádzsikisztán | 237.8 | 261.3 | 325.5 | 37 |
| Egyesült Arab Emírségek | 29805.6 | 35686 | 38836.5 | 30 |
| Türkmenisztán | 840 | 604 | 669.5 | -20 |
| Forrás: Eurostat | ||||
Ezt a gyakorlatot az EU a 11. szankciós csomagján keresztül kívánja orvosolni, ami lehetőséget ad az érintett termékek harmadik országbeli exportjának tiltására is, ha azok újraexportálással bizonyítottan aláássák az Oroszország ellen lefektetett szankciók hatását. Ezeket eddig elsősorban Indiába, Kínában, Sri Lankában, Szerbiában, Kazahsztánban, Thaiföldön és Törökországban működő exportőrökre terjesztették ki.
Hasonlóképp, a 12. csomagban egy olyan szabályozás kapott helyet, mely előírja az európai szereplőknek, hogy minden szerződésükben külön kiemeljék az Oroszország felé történő újraértékesítést, így közvetlenebb büntetőjogi felelősség alá vonva a kiskapukat biztosító kereskedőket.
Az EU ez idő tájt, 2023-tól kezdett célzottabban foglalkozni az orosz "árnyék flottával", a hivatalosan nem az ország zászlaja alatt hajózó, mégis bizonyíthatóan orosz olajat szállító tankerek ügyével, amelyek segítségével a megszabott ársapka feletti áron értékesíthette Moszkva a szállítmányait. Ezzel a 11., 12., 14. és 15. szankciós csomag is foglalkozik, és ez idáig 79 ilyen hajót tiltott ki kikötőiből az EU. Az USA ezzel párhuzamosan 183 tankert vett célba, de az Egyesült Királyság is külön foglalkozik a témával.
Mit tehet még az EU?
Bár az energiaszektor eddig is az egyik legnagyobb fókuszt kapta szankciók tekintetében, érdemes lehet még tovább menni – állapítja meg az Európai Parlamentnek készített jelentés. Amellett, hogy komoly tempóban növelni kell az árnyékflottára és tevékenységére nehezedő nyomást, biztosítani kéne a kontinens teljes leválását az energiahordozókról. Egyrészről itt még mindig vannak kivételezett tagállamok, másrészt az orosz LNG importálása továbbra sem tartozik a szankcionált termékek közé.
Az EP-jelentés szerint ezeken kívül további mozgástér van az orosz mezőgazdasági termékek terén: többek között a műtrágyák se kerültek eddig az import tiltólistára.
Ezeket még ha nem is tiltaná teljesen az EU, a vámok megemelésében már elkezdődött a gondolkozás, ami jelentősen csökkenthetné az orosz bevételeket.
A kiskapuk bezárását sokszor az is hátráltatja, hogy az EU nem túl hatékony a szabályai tényleges betartatásában. Ez különösen aggasztó miközben kifejezetten szankciók kijátszására húztak fel több professzionális vállalkozást, ahol a pénzmosáson túl, különböző kockázatos kereskedelmi tevékenységek bevállalását is megvásárolhatják az oroszok.
A dokumentum szerint az egyik megoldás az amerikai OFAC (Office of Foreign Assets Control) mintájára létrehozott EU-s szerv lehet, aminek az egyetlen dolga a külföldi eszközök ellenőrzése lenne. Ezen felül ki lehetne terjeszteni az Európai Ügyészség jogköreit,
vagy megerősíteni az EU Pénzmosás- és Terrorizmus Finanszírozásellenes Hatóságát (AMLA).
Minderre a koronát az teheti föl, ha az EU végre kidolgozza azokat a jogi kereteket, amik lehetővé teszik a területén befagyasztott orosz pénzek felhasználását. Ezek kamatából legutóbb pár napja Kier Starmer brit miniszterelnök jelentette be, hogy 2,26 milliárd fontot (mintegy 1100 milliárd forintot) egyelőre kölcsönként folyósít Ukrajnának, amit teljes egészében katonai célokra fordíthatnak.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
