Az Európai Bizottság keresete alapján a Bíróság megállapította, hogy a tagállamok nem teljesítették az uniós jogból eredő kötelezettségeiket, és átalányösszegű pénzbírságokat szabott ki velük szemben. Észtország esetében a késlekedés mértéke miatt további napi kényszerítő bírságot is elrendeltek.
A szóban forgó, a bejelentőket védő szabályozás célja, hogy magas szintű védelmet biztosítson azoknak a magán- és közszférában dolgozóknak, akik jogsértéseket jelentenek be az Európai Unióban. Az irányelv előírja, hogy a közép- és nagyvállalatok, valamint a közintézmények biztonságos és anonim bejelentési csatornákat hozzanak létre, valamint védelmet nyújtsanak a bejelentők számára a megtorlás, például az elbocsátás vagy megfélemlítés ellen. A szabályozás kiterjed az uniós jog különböző területeire, például a közbeszerzésre, a pénzügyi szolgáltatásokra, a környezetvédelemre és az adatvédelemre.
Az irányelv kötelezi a tagállamokat, hogy megfelelő jogi keretet biztosítsanak a visszaélést bejelentők számára, és biztosítsák számukra a szükséges védelmet, ezzel elősegítve az átláthatóságot és a korrupció elleni fellépést az EU-n belül.
A döntés értelmében Németországnak 34 millió eurót (13,6 milliárd forint), Luxemburgnak 375 ezer eurót (150 millió forintot), Csehországnak 2,3 millió eurót (950 millió forintot),
Magyarországnak pedig 1,75 millió eurót (700 millió forintot) kell fizetnie az Európai Bizottság számára.
Észtországra 500 ezer eurós (200 millió forintos) átalánybírság mellett napi 1500 eurós (600 ezer forint) kényszerítő bírságot is kiróttak, mivel az ítélet kihirdetésekor még mindig nem teljesítette az irányelv előírásait.
A Bíróság hangsúlyozta, hogy a jogszabály célja a bejelentők magas szintű védelme, és az átültetés elmaradása veszélyezteti az uniós jog érvényesülését.
Az érintett országok az eljárás során különböző érvekkel próbálták igazolni késlekedésüket, ám a Bíróság ezeket elutasította.
Az ítélet értelmében a tagállamoknak haladéktalanul teljesíteniük kell az irányelv bevezetését, ellenkező esetben az Európai Bizottság újabb keresetet indíthat, amely további pénzügyi szankciókhoz vezethet.
A kötelezettségszegési eljárásokat azért indították meg, mert az érintett kormányok nem hozták meg időben a megfelelő nemzeti jogszabályokat, és nem tájékoztatták a Bizottságot az előírásoknak való megfelelésről.
A visszaéléseket bejelentő személyek védelméről szóló irányelv célja, hogy biztonságos jogi keretet biztosítson azoknak, akik az uniós jog megsértését jelentik. Az ügy kiemelten fontos az átláthatóság és a jogállamiság szempontjából, mivel az irányelv hatékony végrehajtása hozzájárul a korrupció és a szabálytalanságok elleni küzdelemhez. Az ítélet nyomán az érintett országoknak lépéseket kell tenniük a jogharmonizáció felgyorsítására, hogy elkerüljék a további pénzügyi következményeket.
Címlapkép forrása: EU
