Az Egyesült Államok 2025. március 4-én hivatalosan is kiterjedt vámokat vetett ki Kínából, Kanadából és Mexikóból érkező importtermékekre, ami jelentős eszkalációt jelent a Donald Trump visszatérése óta fokozódó kereskedelmi háborúkban. Az intézkedések részeként a kínai termékekre 20%-os, míg a kanadai és mexikói import túlnyomó többségére 25%-os vámot vezettek be, amire a legfontosabb kereskedelmi partnerek máris megtorló lépésekkel reagáltak, és egyre nagyobb aggodalmak merülnek fel a gazdasági következmények miatt.
A kereskedelmi háború első jelei Trump január 20-i beiktatását követően jelentek meg. Néhány héten belül kormánya bejelentette szándékát új vámok kivetésére, azzal érvelve, hogy azok az amerikai gazdasági biztonságot szolgálják, fellépnek a fentanilválság ellen, és ellensúlyozzák a hátrányos kereskedelmi kapcsolatokat. Február 4-én bevezettek egy kezdeti 10%-os vámot a kínai importtermékekre, de a Fehér Ház gyorsan jelezte, hogy ennél szigorúbb intézkedések várhatók. Március elején az arányt 20%-ra emelték, arra hivatkozva, hogy Peking nem tett eleget a fentanil behozatalának visszaszorítására.
Kanada és Mexikó sem maradt ki az intézkedésekből. Február elején Trump bejelentette, hogy a két ország gyakorlatilag összes exportcikkére 25%-os vámot vetnek ki, továbbá külön 10%-os vámot szabtak ki a kanadai energiaexportokra, beleértve a kőolajat, a földgázt és az áramot.
A döntés gyors ellenállást váltott ki, és mindkét ország vezetése azonnali tárgyalásokat kezdeményezett a gazdasági kár mérséklése érdekében.
Justin Trudeau kanadai miniszterelnök és Claudia Sheinbaum mexikói elnök is kompromisszumokat ajánlottak, sikeresen elérve, hogy a vámokat egy hónapra felfüggesszék. Kanada vállalta, hogy kinevez egy „fentanilbiztost”, aki összehangolja a drogkereskedelem elleni fellépést, míg Mexikó beleegyezett, hogy 10 000 nemzeti gárdistát vezényel a határra a csempészet visszaszorítása érdekében.
Ennek ellenére az amerikai kormány úgy ítélte meg, hogy ezek az intézkedések nem elégségesek, így március 4-én a vámokat teljes körűen bevezették.
A Portfolio-nak több uniós tisztviselő már az eredeti, februári alku leütésekor azt mondták, hogy a Trump által szintén pellengérre állított Európai Uniónak nem sok mozgástere van az alkudozásra. Az Egyesült Államok elnöke ráadásul azóta többször is kifejezetten ellenséges kijelentéseket tett: az egész EU létét azzal magyarázta, hogy annak célja az amerikai gazdaság tönkretétele, valamint hogy az államszövetség kereskedelempolitikája egy „atrocitás az USA-val szemben”.
Miután Kanada és Mexikó is teljesítette az amerikai határvédelemre vonatkozó kéréseket, az elnök mégis vámokat vetett ki, ez pedig világosan mutatja, Európa sem ússza meg a korlátozásokat
– mondta lapunknak egy uniós kereskedelmi tárgyalásokra rálátó forrás.
Az EU-nak esélye sem volt olyan alkut kötni, mint a két célba vett észak-amerikai országnak: az USA egyértelműen a kiindulási pont az európai kábítószer-kereskedelemben, az államszövetség pedig célállomás az Europol tavalyi jelentése szerint.
Tehát Brüsszel nem is tehetett semmilyen felajánlást, hogy megállítsa a vámlépéseket a drogháborúba való becsatlakozással.
Az Európai Uniót a Trump-adminisztráció a technológiai cégekkel szembeni szigorú bánásmód miatt bírálta: kifogásolták a nagy platformszolgáltatókra vonatkozó szabályozásokat, valamint a kemény bírságokat, amelyekkel a Google-t, a Metát vagy éppen az Apple-t célozták. Ezekről ugyan egyeztettek már a felek az elmúlt hetekben, de nem látszott esély arra, hogy Brüsszel a Digital Services Act (DSA), vagy a Digital Market Act (DMA) előírásaival felpuhításával érjen el megállapodást.
Eközben az amerikai fél rendre a szólásszabadság elleni intézkedéseknek nevezte a cégek uniós adatszolgáltatási kötelezettségeit is.
Eddig is elkerülhetetlennek látszódtak a vámok, a kanadai–mexikói fejlemények után már biztosak, amire már kész válaszlépéseink vannak
– jelentette ki a Portfolio-nak egy EU-s diplomata.
A már betámadott országok is visszavágnak
A válaszlépések a már vámokat sújtott országok részéről sem várattak sokat magukra. Kína azonnali ellenintézkedéseket jelentett be, többek között új vámokat vetett ki az amerikai mezőgazdasági termékekre, valamint korlátozta az amerikai vállalatok hozzáférését a kínai piacokhoz.
Kanada, noha korábban tárgyalásos megoldást keresett, 25%-os vámot vetett ki 20,7 milliárd dollár értékű amerikai importárura, és figyelmeztetett, hogy további intézkedések jöhetnek, ha Washington nem hajlandó újratárgyalni a vámokat.
Mexikó eddig nem vezetett be megtorló intézkedéseket, de a kormány jelezte, hogy vizsgálja a lehetséges intézkedéseket.
A gazdasági következmények máris érezhetők. Az autóipar, amely szorosan függ az USA, Kanada és Mexikó közötti ellátási láncoktól, komoly költségnövekedésre számíthat,
míg az amerikai fogyasztók dráguló elektronikai cikkekkel és élelmiszerekkel szembesülhetnek.
Az amerikai energiaágazat is nyomás alá került, mivel a kanadai olajexport költségesebbé vált. A nemzetközi piacok is egyre nyugtalanabbak, a tőzsdék beszakadtak a vámok kivetésének hírére.
Arra, hogy Európára mi vár, egyelőre nem sokat tudni: Trump korábban arra utalt, hogy 25%-os vámot kíván kivetni az EU-ból érkező importárukra, azzal érvelve, hogy az Európai Unió régóta hátrányosan megkülönbözteti az amerikai vállalatokat.
Valamint arra is utalt az amerikai államfő, hogy viszontvámokat vet ki: reciprokális alapon, amekkora terhekkel az amerikai importot sújtják Európában, ugyanakkora terhet vet ki az érintett termékekre.
Sőt, egyes adónemeket is a vámok közé sorolt az elnök, így például az amerikai termékekre kivetett európai áfaterheket is rászámítani az USA-ba importált termékekre.
Az Európai Unió ugyan hangoztatta, hogy tárgyalásos megoldást keres a konfliktus rendezésére, Brüsszel már összeállított több csomagot, amelyekkel az USA-t sújthatja, több fajta és méretű válaszcsapást készítettek elő.
Arról már több uniós tisztviselő is beszélt, hogy leginkább az anti-koerciós eszközt (Anti-Coercion Instrumet, ACI) vethetik be. Ez számos gazdasági eszközt biztosít Brüsszel kezében. A legfontosabb lépések között szerepelhet az amerikai exporttermékekre kivetett vámok és egyéb korlátozások alkalmazása, a befektetési szabályok szigorítása amerikai cégekkel szemben, valamint szektorális szankciók vagy exporttilalmak bevezetése.
Brüsszel határozott fellépését az indokolja, hogy az európai autóipar különösen nagy veszélyben van. Trump nemcsak a jelenlegi 10%-os uniós vámot tartja tisztességtelennek, hanem – ahogy már említettük – az áfa-rendszert is kereskedelmi akadálynak tekinti.
Az egyik legnagyobb áldozat a hamarosan Debrecenben magyarországi gyárát megnyitó német BMW lehet, amelynek dél-karolinai üzeméből évente több mint 220 ezer autót exportálnak. Egy esetleges vámemelés nemcsak az európai autógyártókat, hanem az amerikai munkaerőpiacot is érzékenyen érintené, különösen, mivel a BMW gyára egy Trump-párti államban, Dél-Karolinában található.
Az becslések elemzői becslések szerint a vámháború mindkét félnek súlyos gazdasági károkat okozna.
A német gazdaságkutató, a Kiel Intézet előrejelzése szerint ezek a vámok az EU exportját az Egyesült Államokba 15-17%-kal csökkenthetik, ami az EU gazdaságának 0,4%-os zsugorodását eredményezheti. Az amerikai gazdaságra gyakorolt hatás valamivel kisebb lenne, körülbelül 0,17%-os GDP-csökkenéssel. Ezen túlmenően az EU által bevezetett megtorló vámok tovább súlyosbíthatják a helyzetet, akár 1,5 százalékponttal növelve az amerikai inflációt.
Németország, mint az EU legnagyobb gazdasága, különösen érintett. A Bundesbank előrejelzése szerint az amerikai vámok bevezetése esetén a német GDP akár 1,3-1,4%-kal is csökkenhet 2027-re. Ezenkívül a munkanélküliség növekedésére is számítani lehet, először meghaladva a 3 millió főt 14 év után, a munkanélküliségi ráta pedig 6,3%-ra emelkedhet 2025-ben.
Mivel a közép-európai országok – például Csehország, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia és Románia – Németország legfontosabb kereskedelmi partnerei és a német cégek ellátási láncainak legfontosabb szereplői a térségben, szintén érzékenyek a kereskedelmi háborúra.
Az S&P Global Ratings szerint ezeknek az országoknak a gazdasági növekedése átlagosan 0,5-0,9 százalékkal csökkenhet a tervezett amerikai vámok miatt.
Bár a magyar kormány részéről Gulyás Gergely nem akarta ismertetni a kabinet becsléseit, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti kormányinfón azt mondta, megpróbálják majd csökkenteni a tervezett kereskedelmi szigorítások Magyarországra gyakorolt hatását. A konkrét eszközökről nem beszélt a politikus, és kérdéses, hogy milyen – akárcsak részeredményt – érhet el a kormány, mivel az Európai Unió egységes vám- és kereskedelmi területet jelent, az egyes tagállamok nem élvezhetnek kivételeket.
Hogy pontosan mi várható a jövőben az EU–USA kereskedelmi konfliktusban, arra a legkésőbb március 12-én, jövő hét szerdán választ kaphat a világ: ígéretei szerint Donald Trump újra bevezeti a vámokat az acélra és az alumíniumra, és áprilistól további széleskörű intézkedéseket hozhat.
Címlapkép forrása: EU
