Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője kedden ismerteti azokat a finanszírozási lehetőségeket, amelyek között szerepel egy új, ad hoc hitelkeret is, amely a pandémia utáni helyreállítási alap ki nem használt 93 milliárd eurós forrására épülne. Az Európai Bizottság emellett azt is lehetővé tenné, hogy a tagállamok nagyobb védelmi kiadásokat eszközöljenek anélkül, hogy szankciókkal kellene számolniuk az EU költségvetési szabályai miatt – írja a Financial Times.
A finanszírozási lehetőségek között szerepel a regionális fejlesztési alapok katonai célú felhasználása, valamint az Európai Beruházási Bank bevonása a védelmi ipar támogatásába.
Egy másik felvetés szerint az Európai Stabilitási Mechanizmus, amelyet eredetileg a pénzügyi válság kezelésére hoztak létre, új hitelkereteket biztosíthatna védelmi célokra. Von der Leyen szerint Európának egyértelműen és nagymértékben növelnie kell védelmi kapacitásait, a végső döntést azonban a tagállami vezetők hozzák meg március 6-án.
A csúcstalálkozó időpontját előrehozták Donald Trump Oroszországgal kapcsolatos kezdeményezései és az amerikai támogatás csökkenésének veszélye miatt.
Trump a közelmúltban jelezte, hogy fontolgatja a kétoldalú béketárgyalások elindítását Oroszországgal, valamint többször is felszólította Európát, hogy vállaljon nagyobb szerepet saját védelmében. Politikai elemzők szerint az EU-nak most bizonyítania kell, hogy képes saját katonai képességeinek megerősítésére.
António Costa, az Európai Tanács elnöke személyesen próbálta meggyőzni Orbán Viktort arról, hogy ne akadályozza a közös védelmi kezdeményezéseket. A magyar kormányfő ugyan nem ellenezte nyíltan a védelmi beruházásokat, de továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy béketárgyalásokra van szükség az ukrajnai háború lezárása érdekében.
Costa hangsúlyozta, hogy a célokban egyetértés van, de az odavezető út kérdésében eltérőek az álláspontok.
Eközben Írország saját katonai szerepvállalásának átalakítását fontolgatja, hogy könnyebben vegyen részt nemzetközi békefenntartó missziókban. A jelenlegi szabályozás értelmében az ország csak az ENSZ Biztonsági Tanácsának, a kormánynak és a parlamentnek a jóváhagyásával küldhet több mint 12 katonát külföldre.
Simon Harris, Írország védelmi és külügyminiszterének javaslata szerint az ENSZ jóváhagyására már nem lenne szükség, és 50 főig egyszerűbb lenne az egyeztetés. Bár Harris szerint ez nem jelenti Írország katonai semlegességének végét, a terv politikai vitákat váltott ki.
Címlapkép forrása: EU
