Medina főtanácsnok indítványában kifejtette, hogy Magyarország ezzel nemcsak a tanácsi határozatból eredő kötelezettségeit hagyta figyelmen kívül, hanem megsértette az EU kizárólagos külső hatáskörét és a lojális együttműködés elvét is. Az uniós szabályok szerint a tagállamok nem dönthetnek önállóan olyan kérdésekben, amelyek az egész közösséget érintik, különösen nem akkor, ha ezzel az Unió egységes fellépését veszélyeztetik.
A főtanácsnok álláspontja szerint a magyar kormány nem hivatkozhat utólag arra, hogy a határozat jogszerűtlen volt, ha ezt korábban nem vitatta meg az Európai Unió Bírósága előtt.
Az ügy jelentőségét növeli, hogy az EU-nak közös külpolitikai fellépést kell tanúsítania a nemzetközi szervezetekben, így az ENSZ-ben is. A kannabisz besorolásának kérdése érzékeny téma, mivel a különböző országok eltérő módon kezelik a kábítószerekkel kapcsolatos szabályozást. Az EU célja az volt, hogy egységes álláspontot képviseljen a Kábítószer-bizottságban, de Magyarország ezzel szembemenve saját véleményt fogalmazott meg, és önálló szavazatot adott le.
A döntés következményei komolyak lehetnek: ha az Európai Bíróság a főtanácsnok érvelését követi, és kimondja Magyarország jogsértését, akkor a magyar kormánynak el kell ismernie a határozat kötelező erejét. Amennyiben nem tesz eleget a döntésnek,
az EU további jogi lépéseket tehet, amelyek pénzügyi szankciókat is magukban foglalhatnak. A főtanácsnoki indítvány ugyanakkor nem köti a Bíróságot, így a végső ítélet később születik meg.
Ez az ügy ismét rávilágít arra, hogy Magyarország és az Európai Unió között folyamatosan fennállnak jogi és politikai nézeteltérések. Az uniós szabályok betartása minden tagállamra nézve kötelező, és a közösség egységessége szempontjából alapvető fontosságú. A bírósági döntés kimenetele nemcsak a kannabisz szabályozása szempontjából lesz meghatározó, hanem az EU jogrendszerének egységességét és a tagállamok közötti együttműködés jövőjét is befolyásolhatja.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio
