A pénteki Európai Bizottsági sajtótájékoztatón felmerült, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter Washingtonban azt állította, hogy az Európai Bizottság nem tartotta be ígéretét, miszerint Magyarországot is bevonják az ukrán gáztranzitok újraindításáról szóló tárgyalásokba. A miniszter szerint az Európai Bizottság csak Szlovákiát és Ukrajnát hívta meg az e heti egyeztetésekre, és ezzel megszegte az egyik garanciát, amelyet a szankciók meghosszabbításáról szóló vétó feloldásáért tett Magyarországnak.
Anna-Kaisa Itkonen, az Európai Bizottság szóvivője válaszul elmondta, hogy az Európai Bizottság folyamatosan együttműködik az érintett tagállamokkal, köztük Magyarországgal és Szlovákiával, hogy megoldást találjanak az ukrán gáztranzitok újraindítására. Itkonen kiemelte, hogy
bár Magyarország nem vett részt az adott tárgyaláson, a Bizottság továbbra is kapcsolatban áll a magyar kormánnyal, és következő alkalommal újra megvitatják a kérdést.
A sajtótájékoztatón felmerült kérdés, hogy Magyarország hivatalosan is kérte-e, hogy bevonják a tárgyalásokba. Itkonen válasza szerint a Bizottság nem követ szigorú formátumokat a tagállamokkal folytatott tárgyalások során, és a politikai szintű megbeszélések folyamatosan zajlanak.
A tárgyalásokon való részvételről minden alkalommal újra döntenek, és Magyarország is esélyt kap a következő ülésen való részvételre.
Azonban a mostani egyeztetésről Robert Fico szlovák miniszterelnök kormányával már korábban, januárban döntöttek a felek, ezért nem hívták meg a magyar felet.
Az is elhangzott, hogy az Európai Bizottság elkötelezett abban, hogy fokozatosan megszünteti az orosz energiától való függőséget, beleértve az LNG-t is. Ennek érdekében diversifikálják az energiaforrásokat, hogy ne legyenek egyetlen beszállítótól függők.
Bár az EU már jelentősen csökkentette az orosz gázimportot, még mindig 13%-ot importál Oroszországból, ami jelentős bevételt jelent Putyin háborús kasszájának.
A sajtótájékoztatón felmerült, hogy az EU nem akar újabb energiafüggőségbe kerülni, például az Egyesült Államoktól. Itkonen kiemelte, hogy a diverzifikáció célja, hogy ne legyenek egyetlen beszállítótól függők, és ezért több forrást is bevonnak.
Az Egyesült Államok már most is az EU legnagyobb LNG-szállítója, ezért az Európai Bizottság vizsgálja, milyen hatása lenne, ha Donald Trump amerikai követelésének megfelelve több földgázt vennének.
A brüsszeli végrehajtó testület szerint fontos, hogy a jövőben is fenntartsák az energiaellátás sokféleségét, így próbálnak nem egy beszállítótól függeni, mint ahogy korábban Oroszország esetében történt az ukrajnai háború előtt.
A sajtótájékoztatón arról is szó esett, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke korábban ígéretet tett arra, hogy 2040-re 90%-kal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását.
Ezt a célt valószínűleg megerősítik a közelgő tiszta ipari megállapodás keretében, amelyet a jövő héten mutatnak be.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
