Ursula von der Leyen második ötéves mandátumának kezdetén egyre inkább egy központosított, elnöki típusú vezetési modell irányába mozdul el – állították brüsszeli megfigyelők a Politicónak.
Az Európai Bizottság elnökének kommunikációs stratégiáját szigorúan kontrollálják, amint azt Donald Trump amerikai elnök beiktatásának napján is láthattuk, amikor az uniós biztosok kommunikációs tanácsadói kizárólag von der Leyen hivatalos üzenetét oszthatták meg, saját kommentár nélkül.
Azt állítják, az ilyen szintű ellenőrzés ma már a von der Leyen-éra egyik meghatározó jellemzője, amelyet sokan a Bizottság hatalmának példátlan központosításaként értékelnek.
A lap szerint a titkolózás és az ellenőrzés különösen látványos volt az év elején, amikor von der Leyen tüdőgyulladása miatt kórházba került, de ezt a nyilvánosság elől szinte teljesen eltitkolták. A Politico ezt már többször nehezményezte, miközben az uniós végrehajtó testület azt mondta, hogy az elnök egészségügyi állapota magán ügy, és tiszteletben tartják a személyes igényt, hogy korlátozottan kommunikáljanak erről.
Nemcsak hogy nem adta át ideiglenesen az irányítást helyettesének, de emiatt egy teljes biztosi ülés is elmaradt Varsóban. Hasonló módon rejtély övezte a Pfizer vezérigazgatójával folytatott SMS-váltását a Covid-oltások beszerzéséről, amelyet a Bizottság nem volt hajlandó nyilvánosságra hozni. Az EU ombudsmanja ezt „rossz igazgatásként” ítélte el, von der Leyen pedig tovább szigorította az uniós dokumentumokhoz való hozzáférést, amit egyes civil szervezetek, például a ClientEarth, jogi úton támadnak.
A lap úgy tudja, hogy Von der Leyen központosított irányításának következményei a politikai döntéshozatalban is érezhetők.
Egyes nagy horderejű kezdeményezések – mint például a bürokráciacsökkentési reform vagy az EU gazdasági helyreállítására vonatkozó „versenyképességi iránytű” program – teljes mértékben az elnök kezéből indulnak, és nélküle meg sem valósulhatnak. A Politico információi szerint a Bizottság egyes vezetői szerint ez a rendszer hatékonyabbá teszi a döntéshozatalt, míg mások arra figyelmeztetnek, hogy a személyes kontroll lassíthatja és kiszámíthatatlanná teheti a folyamatokat.
Egyes diplomaták szerint például Brüsszel teljesen felkészületlenül érte von der Leyen váratlan döntése az uniós költségvetés egyes elemeinek centralizálásáról.
Von der Leyen támogatói szerint azonban ez a személyes vezetési stílus előnyökkel is jár. Egy korábbi uniós biztos szerint von der Leyen „rendkívül gyorsan reagál üzenetekre, akár késő este vagy hétvégén is, és mindig elérhető a személyes találkozókra.” Věra Jourová volt biztos pedig úgy nyilatkozott, hogy bár néhány kérdésben valóban érezhető volt a központosítás,
soha nem éreztem úgy, hogy a hangomat nem hallják meg.
A támogatók szerint a központosítás különösen fontos volt az olyan geopolitikai válságok idején, mint Oroszország Ukrajna elleni inváziója.
Nem mindenki látja azonban pozitívan ezt a vezetési modellt. Thierry Breton egykori uniós biztos nyílt összetűzésbe került von der Leyennel, és végül távozásra kényszerült, miután egy Elon Musk számára küldött figyelmeztető levelet az Európai Bizottság tudta nélkül tett közzé. Von der Leyen a kollektív döntéshozatal elvére hivatkozva elutasította Breton további biztosi megbizatását, még Emmanuel Macron francia elnök kérésére sem volt hajlandó újabb mandátumot adni neki.
„A titkolózás és a hatalomkoncentráció végül a legnagyobb gyengeségévé válhat” – vélekedett egy uniós diplomata a Politicónak nyilatkozva, míg egy másik szerint a világjárvány és az ukrán háború megerősítette von der Leyen meggyőződését, hogy a teljes kontroll a leghatékonyabb módszer. Egy harmadik diplomata viszont arra hívta fel a figyelmet:
Lehet ezt máshogy csinálni?
Címlapkép forrása: EU/Xavier Lejeune.
