A TCTF 2023. március 9-én lépett életbe, felváltva a korábbi ideiglenes válságkeretet (TCF), amelyet Oroszország ukrajnai inváziója után vezettek be a gazdaság támogatására. Az új keret kifejezetten a zöld átállás előmozdítását célozza, három fő területen nyújtva segítséget: a megújuló energiaforrások terjedésének gyorsítása, az ipari folyamatok szén-dioxid-mentesítésének ösztönzése, valamint a nettó nulla kibocsátás eléréséhez szükséges kulcsfontosságú szektorok beruházásainak felgyorsítása. Ezek az átmeneti intézkedések 2025. december 31-ig maradnak érvényben – olvasható a Bizottság közleményében.
A most közzétett összegzés alapján a TCF és a TCTF egyaránt lehetővé tette a tagállamok számára, hogy az állami támogatási szabályok rugalmas alkalmazásával gyorsan és célzottan nyújtsanak pénzügyi segítséget a rászoruló vállalkozásoknak, miközben biztosítják a belső piac egyensúlyát. A jelentés kiemeli, hogy 2024 első félévében azok a tagállamok, amelyek számára engedélyezték az átmeneti intézkedések alkalmazását, már el is kezdték azok végrehajtását.
A Bizottság 2022 márciusa és 2024 júniusa között több mint 500 döntést hozott, összesen 370 nemzeti intézkedést hagyva jóvá 27 tagállam számára.
A jóváhagyott állami támogatások összértéke mintegy 796 milliárd eurót tett ki, azonban ennek csupán egy része, körülbelül 219 milliárd euró (azaz 27%) került ténylegesen kiosztásra a vállalatok számára. Az így megítélt támogatások éves szinten az EU összesített GDP-jének 0,52%-át teszik ki.
Különösen az átmeneti intézkedések tekintetében a Bizottság 2023 márciusa és 2024 júniusa között 37 határozatot hozott, amelyek 16 tagállam által bejelentett 35 nemzeti intézkedésre vonatkoztak, összesen több mint 47 milliárd eurós költségvetéssel. Ennek ellenére a ténylegesen kiosztott támogatások eddig mindössze 2,4 milliárd eurót értek el, ami arra utal, hogy a tagállamok előtt még jelentős mozgástér áll a program lehetőségeinek teljes kihasználására.
Az Európai Bizottság legfrissebb jelentése szerint 2022 márciusa és 2024 júniusa között közel 796 milliárd euró állami támogatást hagytak jóvá az ideiglenes válság- és átállási keret (TCTF) vagy a Szerződés alapján, annak elveit követve. Azonban a jóváhagyott támogatásoknak csupán 27%-át, mintegy 219 milliárd eurót folyósították ténylegesen a vállalkozások számára. Ez a támogatás az EU27 GDP-jének nagyjából 0,5%-át tette ki ebben az időszakban. A jelentés arra is rámutat, hogy több tagállam további, jelentős mértékű gazdasági és lakossági támogatási intézkedéseket hozott, amelyek nem minősülnek állami támogatásnak, így nem szerepelnek a hivatalos statisztikákban.
Az Európai Bizottság az állami támogatási szabályok rugalmas alkalmazásával lehetőséget biztosított a tagállamoknak, hogy gyorsan reagáljanak az orosz-ukrán háború okozta gazdasági zavarokra, különösen az energiaszektorban. Az eredetileg 2022 márciusában bevezetett ideiglenes válságkeret (TCF) célja az volt, hogy segítséget nyújtson a megnövekedett energiaárak kompenzálására, valamint kedvezményes állami hitelek és garanciák formájában likviditási támogatást biztosítson. Ezt 2023 márciusában váltotta fel a TCTF, amely kiterjesztette és egyszerűsítette a megújuló energiaforrásokra és az ipari dekarbonizációra irányuló támogatásokat, valamint ösztönözte a nettó nulla kibocsátás eléréséhez szükséges beruházásokat.
A Magyarországot érintő jelentés szerint az ország 8,4 milliárd eurónyi állami támogatást nyújtott a vállalatoknak, amely az ország GDP-jének 1,79%-át teszi ki.
Ezzel Magyarország a legnagyobb állami támogatást nyújtó tagállam a GDP arányában. A támogatások jelentős része az energiaárak emelkedésének kompenzálására és a vállalkozások likviditási helyzetének javítására irányult.
A TCTF keretében Magyarország 150 millió euró támogatást kapott a megújuló energiaforrások elterjesztésére és az ipari dekarbonizációs projektek előmozdítására,
azonban ennek a pénzösszegnek még csak egy részét, a magyar GDP 0,05 százalékát használták fel.
Az állami támogatások felhasználása eltérő volt a tagállamok között: míg Németország, Olaszország és Spanyolország folyósította a legtöbb támogatást abszolút értékben, addig Magyarország és Románia GDP-arányosan a legnagyobb támogatási összeget nyújtották. Az állami segítség formája is különbözött: egyes országok közvetlen támogatásokat és adókedvezményeket alkalmaztak, míg mások inkább visszatérítendő támogatásokat, például kedvezményes hiteleket és állami garanciákat biztosítottak.
Az Európai Bizottság jelentése kiemeli, hogy bár a támogatások jelentős összegeket ölelnek fel, a tényleges kifizetések elmaradnak a jóváhagyott összegektől, és az országok eltérő ütemben használják ki a lehetőségeket.
A TCTF intézkedései várhatóan 2025 végéig maradnak érvényben, így a tagállamok előtt még további lehetőség áll a programban rejlő támogatási lehetőségek kihasználására.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
