Emmanuel Macron, Franciaország elnöke, Donald Trump visszatérését "elektrosokk"-nak nevezte, amely arra készteti Európát, hogy saját jövőjéről és Ukrajna helyzetéről gondoskodjon. Macron az Élysée Palotában, a Financial Times-nak adott interjújában hangsúlyozta, hogy Európának erősítenie kell védelmi és gazdasági képességeit.
Kijelentette, hogy csak Ukrajna elnöke, Volodymyr Zelenszkij jogosult tárgyalni országa nevében,
és figyelmeztetett, hogy egy kapitulációs békének rossz következményei lennének mindenki számára, beleértve az Egyesült Államokat is.
Macron szerint Európának növelnie kell gazdasági függetlenségét és csökkentenie kell függőségét az Egyesült Államoktól és Kínától. Trump visszatérését egyfajta lökésként értékelte, amely arra ösztönzi az EU-t, hogy befektessen saját védelmébe, gazdaságába és technológiájába.
Macron szerint ez azt jelenti, hogy el kell hagyni egy 1992 óta érvényes, de már elavultnak tekintett pénzügyi és monetáris keretrendszert.
A francia elnök hangsúlyozta, hogy Európának most kell gyorsítania és cselekednie, mivel nincs más választása, és elfogyott az idő. Macron azonban kétségbe vonta, hogy tudja-e más európai országokat is maga mellé állítani programja mögé, különösen azután, hogy a 2024-es előrehozott választások utáni politikai bénultság miatt otthon és Brüsszelben is meggyengült a pozíciója.
Szerinte Franciaország kimerült közpénzügyei is korlátozzák, hogy a szükséges befektetéseket megtehesse a védelmi és egyéb prioritások terén.
Macron támogatta a Trump-adminisztráció álláspontját, miszerint Európa felelőssége, hogy biztosítsa Ukrajna biztonságát. Szerinte ez egy generációs és kétpárti eltolódásból fakad az Egyesült Államok külpolitikai prioritásainak Európáról Ázsiára való áthelyeződéséből.
Macron hozzátette, hogy az amerikai egyoldalúság nem Trump visszatérésével kezdődött, hiszen a Biden-adminisztráció sem értesítette előzetesen a francia elnököt az AUKUS tengeralattjáró-egyezményről Ausztráliával és az Egyesült Királysággal, sem Afganisztánból való kivonulásáról.
Macron szerint Trump tárgyalásai Putyinnal Ukrajna háborújának megoldásáról lehetőséget nyitott egy egyezményes, diplomáciai megoldásra, ahol mindenki szerepet kell vállaljon. Az Egyesült Államoknak kell újraindítania ezt a párbeszédet és kezdeményeznie, mivel Trump egy stratégiai zavart hozott a folyamatba.
Macron szerint Zelenszkijnek egyedül kell tárgyalnia a területi és szuverenitási kérdésekről, míg a nemzetközi közösségnek, különös tekintettel az európaiakra, a biztonsági garanciákat és a régió biztonsági kereteit kell megvitatnia.
Macron óvatosan kerülte Trump kritizálását, amikor az Egyesült Államok védelmi minisztere, Pete Hegseth azt mondta, hogy Ukrajna NATO-tagsága nem valósulhat meg, és Trump később is azt állította, hogy ez nem „gyakorlatias”. Macron vezetésével az európai szövetségesek megvitatták, hogyan lehetne biztosítani egy esetleges békeegyezményt, beleértve annak lehetőségét is, hogy csapatokat telepítenek Ukrajnába egy újabb orosz támadás elhárítására.
Zelenszkij szerint csak egy 150-200 ezer fős, amerikai részvétellel rendelkező erő lenne képes elrettenteni Oroszországot egy újabb támadástól.
Macron szerint egy ilyen nagyszabású katonai áttelepítés túlzott lenne, és hozzátette, hogy „megfelelő, realista, jól átgondolt, mérsékelt és előzetesen megtárgyalt dolgokat kell tennünk”.
Trump fenyegetése, hogy annektálja Grönlandot, valamint Gáza újjáépítésére vonatkozó tervei Macron szerint példái annak az „extrém stratégiai bizonytalanságnak”, amely most a világot jellemzi. Macron szerint ez radikális átgondolást igényel abban, hogyan működik az EU és tagállamai.
Európának fel kell adnia azt a modellt, amely szerint a kínai piacot használja termelésre, az amerikai védelmi ernyőt biztonságának garantálására és az olcsó orosz gázt a gyártáshoz
– mondta a francia elnök.
Macron szerint Európának növelnie kell védelmi képességeit, hogy akkor is cselekedhessen, amikor az Egyesült Államok nem áll mellette. Ennek érdekében szükség van innovatív finanszírozási megoldásokra, beleértve a közös EU-s kölcsönvételeket is, ahogyan azt a koronavírus-járvány idején is tették. Macron reménykedik, hogy Németország álláspontja ebben a kérdésben a február 23-i választások után megváltozhat.
Macron szerint Európa most ugyanolyan kihívásokkal szembesül, mint a járvány idején, és hogy ezek megoldásához fel kell oldoznia magát a hiányosságok korlátairól az EU növekedési és stabilitási paktuma alatt, amely 3 százalék alatti deficitet ír elő a GDP-hez viszonyítva.
Macron szerint Európa alulfinanszírozott, tekintettel arra, hogy mennyire szüksége van a mesterséges intelligencia, a zöld átállás és a biztonság területén történő beruházásokra.
Macron felszólította az EU-t, hogy vonja vissza azokat a szabályozásokat, amelyeket túlzottnak és irreálisnak tart. Ide tartozik az EU vállalati fenntarthatósági jelentési kötelezettsége, valamint az autógyártókra kiszabott bírságok az elektromos járművek kvótáinak nem teljesítése miatt, amelyeket "őrültségnek" nevezett.
Macron figyelmeztetett, hogy Európának nem szabad hátrányba hoznia a bankokat, mivel az Egyesült Államok valószínűleg figyelmen kívül hagyja a nemzetközileg elfogadott szabályokat.
Macron elismerte, hogy Európának akár öt-tíz évre is szüksége lehet ahhoz, hogy megerősödjön, és ez az idő már nem áll rendelkezésére, mivel mandátuma 2027-ben lejár. A populisták és a szélsőjobboldal terjedése Európában, beleértve Franciaországot is, sok választó számára problémát jelent az EU befolyásának növekedése. Macron azonban továbbra is hisz képességében, hogy meggyőzze az embereket, és hozzátette, hogy hisz a reneszánsz humanizmusában és a felvilágosodás filozófiájában, amelyek szerinte soha nem veszítenek érvényüket, és újra kell őket alkotni.
Címlapkép: Emmanuel Macron francia elnök az Elysée elnöki palota bejáratánál az Amerikai Egyesült Államok alelnökével, James David Vance-szel folytatott megbeszélése előtt. A fotó forrása: Telmo Pinto/SOPA Images/LightRocket via Getty Images
