Nem Donald Trump vámfenyegetése a legnagyobb gazdasági és politikai kockázat az EU számára, hanem sokkal sötétebb forgatókönyvek tűnnek valószínűnek, amelyek magukkal ránthatják az államszövetséget – derül ki a European University Institute (EUI) – Robert Schuman Centre átfogó kockázatelemzéséből.
A dokumentum egy nagyszabású felmérés eredménye, amelyben mintegy 400 szakértő rangsorolta 30 előre meghatározott kockázat valószínűségét és várható hatását az EU kohéziójára, egységére, biztonságára és jólétére. A jelentés több kulcsfontosságú aggályt is kiemel, különös tekintettel a gazdasági kockázatokra és a geopolitikai fenyegetésekre.
Hogyan azonosították a kockázatokat?
A jelentés módszertana egy háromlépcsős folyamatot követett az EU érdekeit érintő legrelevánsabb kockázatok azonosítására. A felmérést az EUISS, a TEPSA és az EISS szakértői közösségeiben hirdették meg, összesen 5 395 válaszadó számára. Az elemzés végső mintája 395 válaszadót tartalmazott, akiket előzetesen szűrtek annak biztosítására, hogy az érintettek uniós állampolgárok vagy lakosok legyenek. A felmérés eredményeit egy standard kockázatértékelési mátrix segítségével elemezték, amely a kockázatokat „magas”, „mérsékelt” vagy „távoli” kategóriákba sorolta.
A jelentés egyik legjelentősebb gazdasági kockázataként azonosítja a lehetőséget, hogy a háború egy Oroszország számára kedvező tűzszünettel zárul Ukrajnában.
Az EUI vizsgálata szerint ez a forgatókönyv jelenti a legnagyobb veszélyt az EU érdekeire 2025-ben, mivel geopolitikai átrendeződést eredményezhet, és mély gazdasági következményekkel járhat. Az EU által Oroszországra kivetett szankciók és az orosz gázfüggőség csökkentésére tett erőfeszítések már most rámutattak az uniós gazdasági jólét és versenyképesség sérülékenységére. A jelentés szerint olyan kulcsfontosságú gazdaságok, mint Németország, gyengélkednek, ami nehezíti az egységes álláspont kialakítását Oroszország politikájával kapcsolatban.
A jelentés kiemeli az amerikai izolacionizmus veszélyét is, amelynek hatása az EU-ra a szakértők szerint azonos mértékű lehet egy orosz nukleáris csapás következményeivel.
Beüthet Trump, de nem a vámoktól kell félni
Az új Trump-adminisztráció erőfeszítései az Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalások ösztönzésére aggodalmakat keltettek az USA és az EU prioritásainak eltávolodása miatt. Ez aláhúzza az EU függőségét az Egyesült Államoktól biztonsági szempontból, és rávilágít arra, hogy az amerikai biztonsági garanciák visszavonása milyen súlyos hatással lehet az unióra.
Valamint az amerikai gazdasági kapcsolatok megszakadását is jelentősen fenyegetésnek értékeli,
de a megkérdezett szakértők ennek bekövetkeztét Trump korábbi és mostani fenyegetései dacára sem értékelik „különösen valószínűnek.”
A EUI-jelentés ezeken túl egy, az EU infrastruktúráját érintő kibertámadás kockázatát az egyik legnagyobb fenyegetésként értékeli 2025-re. Az elemzés összhangban áll a legújabb kutatásokkal, amelyek szerint az informatikai hálózatokat ért támadások száma jelentősen nőtt a hackercsoportok, kiberbűnözők és államilag támogatott szereplők aktivitásának fokozódása miatt, különösen Oroszország teljes körű ukrajnai inváziója óta.
A tagállamok közötti eltérések az infrastruktúra ellenálló képessége és a kiberbűnözés elleni fellépéseknél nehezíthetik az EU politikai összhangját.
Emellett a víz alatti infrastruktúra elleni szabotázs kockázata is egyre nagyobb, amelyre a balti államok egyre határozottabb védelmi intézkedésekkel reagálnak. Ugyan már több merénylet érte 2024-ben is ezeket a mélytengeri adatkábeleket, ezek eddig nem egy összehangolt, szimultán akció részei voltak. Egy összehangolt szabotázssorozat súlyos, koordinációs és biztonsági fenyegetést jelentene Skandináviának és a Baltikomnak.
Ha összeomlik Afrika, Európa is vele zuhan
A jelentés szerint a Közel-Keletről, Észak-Afrikából és Szubszaharai Afrikából érkező nagyszabású illegális migráció súlyos fenyegetést jelent az EU egységére és kohéziójára.
Önmagában ez is jelentős kockázat, de még nagyobb problémát jelentene a szakértők szerint a migrációt a szélsőjobboldali erők kihasználják az EU politikájának megosztására anélkül, hogy hozzájárulnának a közös szabályozási keret kialakításához.
Erre már az elmúlt években is több példa volt – például Hollandiában és Németországban – így az EUI arra számít, hogy ez a tendencia 2025-ben is folytatódni fog, egy afrikai krízis pedig csak olaj lehet a tűzre.
A politikai instabilitás is komoly aggodalomra ad okot. A jelentés kiemeli annak kockázatát, hogy ahogy Oroszország-barát kormány alakult Grúziában 2024 egy vitatott választás után, úgy hasonló forgatókönyv valósulhat meg Moldovában is.
Oroszország nukleáris fegyverek bevetésének kockázatát a szakértők a legnagyobb hatású eseményként értékelik az EU szempontjából, bár a tényleges bevetés valószínűségét alacsonynak ítélik.
A jelentés kiemeli az Izrael és a Hamász közötti konfliktus jelentős hatását az EU közel-keleti politikájának egységére és kohéziójára. A szakértők nem számítanak arra, hogy tartós lenne a nem rég megkötött tűzszünet Izrael és a Hamász között 2025-ben, így ennek a konfliktusnak a folytatása az EU egyik legnagyobb kockázata marad.
Az Irán és Izrael közötti nagyszabású katonai összecsapás lehetősége is magas, mivel ennek az EU-ra gyakorolt hatása súlyos, és a valószínűsége is mérsékelten magas. Libanon állami összeomlása szintén valószínűnek tűnik, bár ennek hatásai az EU-ra mérsékeltek lennének.
A jelentés néhány távoli kockázatot is azonosít, például a Pakisztán és India közötti fegyveres konfliktust vagy az Etiópiát érintő erőszakos államközi összecsapásokat, ám ezek az EU stabilitására korlátozott hatással lennének.
Közvetlenebb veszélyt jelenthetnek a Nyugat-Balkánon kialakuló konfliktusok,
például egy újabb összetűzés Koszovó és Szerbia között vagy egy boszniai szerb szeparatista felkelés, de ezek alacsonyabb kockázati szinten szerepelnek a listán.
A szakértők szerint az idei évben az uniós egység kialakítása a tagállamok között még fontosabb lehet, mint az elmúlt években bármikor is volt.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
