A február 1-jei megbeszélés egyik központi témája Emmanuel Macron francia elnök javaslata lesz a „Buy European” elv érvényesítéséről, amely szerint az EU védelmi költségvetéséből elsősorban európai fegyvergyártókat kellene támogatni. Ez a kezdeményezés éles vitákat váltott ki, mivel több uniós tagállam, köztük Németország, ellenzi a közös hitelfelvételt a katonai kiadásokra – írja a Politico.
A találkozón a vezetők megpróbálnak egységes álláspontot kialakítani, miközben az Egyesült Államokkal fenyegető kereskedelmi háború árnyékában tárgyalnak.
A védelmi beruházások helyének kérdése szintén nagy feszültséget szül. Franciaország azt szeretné, ha az uniós források kizárólag az európai hadiipart támogatnák, és nem finanszíroznák az amerikai fegyvervásárlásokat. Ez azonban ellentmond a német támogatással létrehozott Sky Shield programnak, amely amerikai gyártmányú Patriot légvédelmi rakétákat használ. Az EU több tagállama aggódik, hogy Macron túlságosan széles körben értelmezi a „Buy European” elvet, és ezzel szükségtelenül élezi a transzatlanti kapcsolatokat,
különösen Donald Trump amerikai elnökkel, akinek kereskedelmi politikája már most is jelentős feszültségeket okoz az EU és az USA között.
A francia álláspont azzal érvel, hogy az európai hadiipar megerősítése nélkül az EU védelmi képességei gyengék maradnak. Camille Grand, az Európai Külkapcsolati Tanács kutatója szerint Macron javaslata a hosszú távú európai stratégiai autonómia megteremtésére irányul. Ugyanakkor az amerikai fegyveripar teljes kizárása problémás lehet, hiszen több uniós tagállam már rendelkezik amerikai fegyverrendszerekkel, és nem szívesen mondana le róluk. A találkozón Macron várhatóan kompromisszumos javaslatokat fog előterjeszteni, hogy meggyőzze a szkeptikus országokat.
A csúcstalálkozón részt vesz Keir Starmer brit miniszterelnök is, aki különösen érdekelt abban, hogy milyen irányt vesz az EU védelmi politikája.
Az Egyesült Királyság, bár már nem tagja az EU-nak, fontos szerepet játszik Európa védelmi stratégiájában, és London számára sem mindegy, hogy az EU milyen kapcsolatokat ápol az amerikai hadiiparral. A NATO főtitkára, Mark Rutte is jelen lesz a találkozón, ami azt jelzi, hogy a transzatlanti katonai együttműködés kulcskérdés marad. A napirenden szerepel továbbá a brit-EU védelmi koordináció jövője, valamint az európai biztonsági stratégiák összehangolása.
Mindeközben az EU felkészül arra, hogy Trump esetleges újabb vámintézkedéseire válaszoljon.
Az amerikai elnök a közelmúltban 25%-os vámokat vetett ki Kanada és Mexikó termékeire, és jelezte, hogy az EU lehet a következő célpont. Egy uniós szóvivő kijelentette, hogy az EU készen áll „határozott válaszlépéseket” tenni, ha Trump igazságtalanul korlátozza az európai exportot. Kanada szintén jelezte, hogy összehangolt fellépést fontolgat, és a kanadai kormány már egyeztetett az Európai Bizottság és az Európai Tanács vezetőivel.
Az EU-nak korábban azokat a feltételeket szabta Trump a vámháború elkerülésére, hogy vásároljon több amerikai olajat és földgázt, valamint Brüsszel a védelmi kiadások növelésével akarta lekenyerezni az elnököt.
Macron javaslatának így egy kereskedelmi háborús kicsengése is van: sokan egyetértenek a francia elnökkel, hogy inkább távolodjanak el az amerikai védelmi ipartól, ha Washington vámháborúval fenyegetőzik.
A találkozó végén Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, António Costa, az Európai Tanács elnöke és Donald Tusk lengyel miniszterelnök közös sajtótájékoztatót tart. Az EU vezetői igyekeznek egységet és erőt sugározni, hogy fellépjenek Trump „Amerika az első” politikájával szemben, miközben a transzatlanti kapcsolatok fenntartására is törekednek.
Címlapkép forrása: EU
