Február 3-án rendkívüli EU-csúcsot tartanak Belgiumban, amelynek középpontjában az európai védelem, a finanszírozási kérdések és a transzatlanti kapcsolatok erősítése állt. Az uniós vezetők a tanácskozás előtt nyilatkoztak az újságíróknak, hangsúlyozva az együttműködés szükségességét és az előttük álló kihívásokat.
Macron: Európának önállóbb védelmi és gazdasági stratégiára van szüksége
Emmanuel Macron francia elnök a rendkívüli EU-csúcsra érkezve hangsúlyozta, hogy Európának egyre nagyobb szüksége van stratégiai autonómiára, amelyet Franciaország már hét éve következetesen szorgalmaz.
Szerinte a koronavírus-járvány, az orosz agresszió Ukrajna ellen és a Donald Trump vezette amerikai adminisztráció legújabb nyilatkozatai mind arra késztetik az uniót, hogy megerősítse saját védelmét és ipari bázisát.
„Nincs biztonság Európában az európaiak nélkül” – jelentette ki, hozzátéve, hogy az uniónak nagyobb felelősséget kell vállalnia a védelmi beruházások terén, és előnyben kell részesítenie az európai ipart.
A gazdasági és kereskedelmi kérdéseket illetően Macron figyelmeztetett arra, hogy Európának készen kell állnia reagálni, ha támadás éri a világkereskedelemben. Úgy véli, az EU-nak egységesen és határozottan kell fellépnie, ha a transzatlanti kereskedelmi kapcsolatok feszültebbé válnak.
Ha Európa egy erős hatalomként kíván megjelenni, akkor tiszteletet kell kivívnia magának, és adott esetben válaszolnia kell a kihívásokra
– mondta.
A francia elnök szerint az európai országoknak nemcsak saját nemzeti költségvetéseikből kell növelniük a védelmi kiadásaikat, hanem az uniós forrásokat is jelentősen bővíteni kell. Franciaország például már megduplázta védelmi költségvetését a katonai fejlesztési programokon keresztül, és Macron arra ösztönözte partnereit, hogy kövessék ezt a példát.
Emellett úgy véli, az Európai Beruházási Bank finanszírozási szabályainak módosítására is szükség van, hogy az EU rugalmasabban támogathassa a védelmi beruházásokat.
Végezetül Macron hangsúlyozta, hogy az EU már azonosított hét kulcsfontosságú iparágat, amelyben közös fellépésre van szükség, és a mostani találkozón ezekhez kell konkrét cselekvési tervet kidolgozni. Kiemelte, hogy a legfontosabb kérdés most már nem az, hogy mit kell tenni, hanem az, hogy miként lehet ezeket a döntéseket finanszírozni és végrehajtani. „Európa függetlenebbé válása azon múlik, hogy képesek vagyunk-e a saját jövőnkbe befektetni és a saját termékeinket előnyben részesíteni” – zárta gondolatait.
A többi európai vezető óvatosabb, mint Macron
Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi főképviselője a találkozó előtt tartott sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy a jelenlegi biztonsági helyzetben az európai védelmi együttműködés elmélyítése nem tűr halasztást. „Nemcsak arról van szó, hogy miként dolgozunk együtt, hanem arról is, honnan szerezzük meg ennek finanszírozását, ami mindig összetett kérdés” – mondta. Rámutatott, hogy a NATO-val való együttműködés kulcsfontosságú, és az unió szorosabb kapcsolatra törekszik az Egyesült Államokkal és az Egyesült Királysággal is.
A védelmi kiadásokkal kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy az uniós tagállamok már 2022-ben vállalták, hogy GDP-jük legalább 2%-át fordítják védelmi célokra, de a jelenlegi helyzetben ennél is többre van szükség.
Oroszország nem változtatott céljain, teljes körű háború zajlik Európában, így egyértelmű, hogy többet kell tennünk
– hangsúlyozta.
A transzatlanti kereskedelmi vitákra is kitért, miután felmerült, hogy az Egyesült Államok vámokat vethet ki az uniós árukra. „Világos, hogy a kereskedelmi háborúknak nincsenek nyertesei.
Ha az EU és az USA ebbe az irányba megy, a nevető harmadik Kína lesz
– figyelmeztetett.
Olaf Scholz német kancellár a találkozóra érkezve arról beszélt, hogy szerinte Európa gazdasági ereje megteremti a lehetőséget arra, hogy nagyobb önállóságot alakítson ki a védelem terén.
„Minden tagállamnak el kell érnie a 2%-os védelmi költségvetési célt, és néhány ország még elmaradásban van [ettől a szinttől]” – mondta.
Hangsúlyozta, hogy az európai védelmi ipar együttműködésének erősítése kulcsfontosságú.
A közös beszerzéseket akadályozó versenyjogi szabályokat felül kell vizsgálni, és biztosítani kell, hogy gyorsan növelhessük a termelést, ha szükség van rá
– fejtette ki.
A gazdaságpolitikai kérdések kapcsán a mesterséges intelligencia, a kvantumszámítógépek és az analitikai biológia területén való vezető szerep megtartását is kiemelte.
Szerinte az EU-nak és az USA-nak szorosan kellene együttműködnie a kereskedelemben, ahelyett, hogy vámintézkedésekkel nehezítenék meg a gazdasági kapcsolatokat.
„Erős gazdasági térségként Európának megvan a lehetősége arra, hogy saját döntéseket hozzon, és ha szükséges, vámintézkedésekkel válaszoljon” – mondta a német politikus.
A migrációs kérdésekre térve Scholz védelmébe vette az új európai menekültügyi rendszert, amely 2026-tól lép hatályba, és szigorúbb határellenőrzést, valamint az érkezők regisztrációját írja elő. Kijelentette: „Ez egy jelentős előrelépés, amely a német érdekeket is szolgálja.” Felszólította a német ellenzéket, hogy ne akadályozza a migráció korlátozásáról szóló törvények elfogadását, mert szerinte ezek nélkül „a belső biztonság is veszélybe kerülhet.”
Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke hangsúlyozta, hogy a védelemről szóló rendkívüli csúcstalálkozó nem előzmény nélküli, hanem a 2022-es versailles-i döntések folytatása. „A cél az, hogy Európa nagyobb felelősséget vállaljon saját biztonságáért” – mondta.
A megbeszélés három fő kérdéskörre összpontosított:
- a közös prioritások meghatározására,
- a szükséges finanszírozás biztosítására
- és a meglévő partnerségek megerősítésére.
Costa szerint ezek az egyeztetések megteremtik a politikai alapot a készülő európai védelmi fehér könyvhöz, amely meghatározza a következő hónapok döntéseit.
A tanácskozáson részt vesz a NATO főtitkára, Mark Rutte, valamint az Egyesült Királyság miniszterelnöke, Keir Stammer is, ami egyértelmű jelzés az európai–atlanti együttműködés fontosságáról.
Címlapkép forrása: Alexandros Michailidis
