Egyre szövevényesebb ügy kezd kibontakozni a budapesti központú, uniós szervezet, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) és a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) között egy 2023-as uniós Kultúra és Kreativitás programba tartozó pályázata körül. Itt fontos megjegyezni, hogy az EIT-hez egy bonyolult alá-fölérendeltségi viszonyban tartoznak a tudás- és innovációs közösségek: ezek ugyan forrásukat az EIT-től kapják, azonban különálló jogi személyek, amelyek már nem csak állami, uniós, hanem magán forrásokból származó finanszírozást kezelnek.
Az ügy kiindulópontja, hogy csütörtökön az MFOI, valamint annak vezetője Petri Bernadett közvetlen uniós források felhasználásának koordinációjáért felelős miniszteri biztos vizsgálatot kezdeményezett az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) szóban forgó pályázata kapcsán, amelynek lebonyolítása során szerinte visszásságok merültek fel. Akkori közleményében a miniszteri biztos azt írta, tisztázni kívánja, hogy miért vonták vissza a támogatási kiírást, miután a pályázati folyamat lezárult, és a nyerteseket már értesítették.
A visszavont pályázaton egy magyar vállalkozás is sikeresen szerepelt, amely az MFOI támogatásával pályázott.
A magyar fél szerint az EIT az eljárás lezárását követően hónapokig nem adott tájékoztatást a támogatási szerződés megkötéséről, és több alkalommal is elhalasztotta az aláírás időpontját.
Végül 2024 decemberében, különösebb indoklás nélkül, visszavonták a már lezárt pályázati eljárást.
Az MFOI azt közölte, hogy egy a birtokába jutott ellenőrző jelentés összeférhetetlenséget állapított meg a pályázatot bírálók és a nyertesek között. A dokumentum szerint bizonyos bírálók saját vállalkozásaik számára juttatták az uniós forrásokat, ami korrupciós aggályokat vet fel.
Az EIT a Portfolio megkeresésére határozottan visszautasította az MFOI által megfogalmazott állításokat.
A testület szerint a pályázati felhívás visszavonása az EIT Culture & Creativity Felügyelő Bizottságának döntése volt, amely az uniós források megfelelő kezelését tartotta szem előtt. Az EIT hangsúlyozta, hogy
a TIK-ek független, különálló jogi személyek, amelyek köz- és magánfinanszírozást is kezelnek, és az EIT feladata csupán a teljesítményük ellenőrzése.
Az intézet közleménye szerint az adott pályázati felhívás során nem kötöttek támogatási szerződéseket, és egyetlen projekt számára sem osztottak ki uniós forrásokat, így megvédve az uniós forrásokat.
Az EIT szerint a szervezet minden esetben biztosítja az uniós finanszírozási szabályok betartását, és továbbra is elkötelezett az európai kulturális és kreatív ágazatok innovátorainak támogatása mellett. Ennek érdekében a közeljövőben egy új pályázati kiírás közzétételét tervezik.
A magyar fél szerint az EIT nem háríthatja a felelősséget
A fordulatoknak pedig itt nincs vége:
Petri Bernadett, az MFOI ügyvezetője a Portfolio-nak levélben reagált az EIT állásfoglalására, amelyben határozottan elutasította a szervezet érvelését.
Mint írta, „nem elfogadható, hogy az EIT visszautasítja az összeférhetetlenséggel kapcsolatos vádakat, hiszen saját maga tárta fel a pályázatok elbírálásával kapcsolatos visszásságokat ellenőrző jelentésében.”
Hangsúlyozta, hogy a birtokukba került jelentésben szerinte konkrét jogsértések szerepelnek, többek között olyan esetek,
amikor a felvételi bizottság tagjai nem jelentették be lehetséges és tényleges összeférhetetlenségi helyzetüket, valamint a pályázatok végső pontozásába utólagosan beavatkoztak.
Kiemelte azt is, hogy: „a jelentésben az is szerepel, hogy a »Selection Committee«, tehát a bíráló bizottság ülésein az EIT egyik tisztviselője személyesen is részt vett, megfigyelőként.”
A lapunknak küldött levelében a miniszteri biztos öt pontba fel is sorolta a jelentés alapján megfogalmazott aggályait:
- A felvételi bizottság tagjainak nem bejelentett lehetséges és tényleges összeférhetetlenségi helyzetei a különböző felhívásokban kiválasztott pályázatokkal kapcsolatban (ezeket a személyeket a jelentés név szerint említi)
- Támogatás odaítélése egyes pályázatoknak az értékelési eredmény és a megfelelési küszöbértékek tiszteletben tartása nélkül
- A pályázati felhívásban meghirdetett kiválasztási eljárás szabályaitól való eltérés, különösen a a minimális minőségi küszöbértékek utólagos módosítása a felhívás aktualizálása nélkül
- A pályázatok végső pontozásába való beavatkozás a kiválasztási bizottság ülését követően
- Egyes pályázatok elutasítása a feltételek tisztázása során túlzott finanszírozási feltételek alapján és/vagy a finanszírozási feltételekhez nem kapcsolódó indoklás alapján
Petri szerint az EIT nem háríthatja el a felelősséget azzal, hogy a Tudás- és Innovációs Közösségek önállóan működnek, hiszen maga az intézet biztosítja számukra az uniós forrásokat, és felelős azok felhasználásának ellenőrzéséért, valamint azt írja, hogy a szervezetek „közötti pénzügyi kapcsolatot az Európai Unió 2018-as költségvetési rendeletei is rendezi”.
„Attól függetlenül, hogy e Közösségek saját működési szabályzattal és igazgatási struktúrával rendelkeznek, az EIT maga felelős a Közösségek számára nyújtott uniós források felügyeletéért” – fogalmazott levelében.
A monitoring feladatokra maga az uniós szerv is utalt eredeti reagálásában, mivel ők is jelezték a Portfolio-nak küldött válaszukban, hogy „az EIT feladata a TIK-ek teljesítményének figyelemmel kísérése annak biztosítása érdekében, hogy az megfeleljen az uniós finanszírozási szabályoknak. Az EIT pontosan ezt tette e pályázati felhívás során, és ezzel biztosította az uniós források védelmét.”
A magyar miniszteri biztos azt is kifogásolja, hogy – tudomása szerint – az EIT a pályázat törlésén kívül nem tett további lépéseket az ügy kivizsgálására, és nincs információ arról, hogy felelősségre vonták volna az érintett szereplőket.
Mint írta: „Nem értelmezhető, hogy mit tett az EIT 2023 októbere, tehát a pályázati eredmény kihirdetésétől kezdődően az ellenőrző jelentés elkészítéséig egy éven keresztül.”
Levelének végén Petri arra figyelmeztetett, hogy a történtek alááshatják az EIT hitelességét. Mint írta: „Amennyiben az átláthatóság, a jogbiztonság és a jogállamiság alapvető normái sem biztosíthatók ezekben az innovációs közösségekben, az az uniós testületbe vetett bizalmat ássa alá.”
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
