Eseménytelen uniós csúccsal ért véget a magyar EU-elnökség érdemi része a karácsony előtti héten, de a brüsszeli Európa-épület tanácstermében már látszott, hogy a felszínen konfliktusos, de az adminisztrációs munkában viszonylag gördülékeny magyar elnökség után a lényegi döntésekre fókuszáló lengyel elnökségnek sem lesz egyszerű dolga.
Miközben az Európai Tanács épületében újságírók és diplomaták számolták az ólomlábakon vánszorgó perceket a hivatalos program végéig, a tanácsteremben Orbán Viktor magyar miniszterelnök – egy kis izgalmat okozva – közölte a többi tagállami állam- és kormányfővel, hogy
meg akarja várni Donald Trump amerikai beiktatását, mielőtt döntenének arról, hogy meghosszabbítja-e a blokk Oroszország elleni szankcióit.
Mindez pedig főleg a lengyel tisztviselőket bosszantotta fel a leginkább: a január 1-től a soros elnökséget átvevő Lengyelországnak így már egy komoly kihívással szembe kell néznie az orosz–ukrán háború februári harmadik évfordulójáig: meggyőzni Magyarországot, hogy ne blokkolja a szankciók meghosszabbítását.
Az év végi csúcstalálkozón érdemi izgalmakat végül ez sem jelentett, az egynapos tárgyalás után pénteken az uniós bürokrácia, az újságírók és a diplomaták is a belvárosi boltokba indultak, hogy az utolsó napokban megvásárolják a karácsonyi ajándékokat. Ahogy különösebben az sem forgatta fel az uniós terveket, hogy a csúcs közben kiderült, hogy Magyarország adott menedéket a Lengyelországban körözött, Marcin Romanowskinak, akit hazájában köröznek az igazságügyi minisztérium keretében működő Igazságosság Alap pénzének hűtlen kezelésével gyanúsítanak.
A lengyel diplomácia viszont zokon vette a magyar lépést, amit formálisan és informálisan is jeleztek.
Az első napok után – Orbán Viktor magyar miniszterelnök Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnöknél tett látogatásait követően – nagyon konfliktusossá váló magyar elnökség alatt sokan vágták már a centit a lengyel átvételig. A varsói kormány pedig kihasználva a figyelmet rocksztárként viselkedve tett ígéreteket rengeteg dosszié lezárására.
Néhol keresztbe is téve a magyar elnökségnek, amely az adminisztrációs, brüsszeli tárgyalási köröket hatékonyan vezette, amennyire ezt az intézményi átmenet engedte. Ugyanis hiába állt fel egy teljesen új Európai Parlament, valamint foglalta el helyét egy hónappal a tervezett időpont után az Európai Bizottság, sok esetben nem ez, hanem a lengyelek tartózkodása vagy vétója akadályozta meg, hogy egyes tárgyalási dossziékat lezárjanak.
Tehát Varsó direkt magasra tette a lécét magának, hogy Európa új erejeként csilloghasson majd a januártól induló félévben.
A jolly joker biztonság
A lengyel elnökség előzetesen bemutatott programjának középpontjában a biztonság áll, amelyet a lehető legtöbb dimenzióban kívánnak erősíteni. Agnieszka Bartol, Lengyelország EU-hoz akkreditált nagykövete szerint a biztonság iránti igény az emberek mindennapi elvárásait tükrözi. Az elnökség hét különböző aspektusból közelíti meg ezt a kérdést, beleértve a külső és belső biztonságot, a gazdasági stabilitást, az élelmiszer-ellátás minőségét, a kritikus gyógyszerek elérhetőségét, valamint az energiaárak megfizethetőségét.
Az energiaellátás biztosítása és az energiafüggetlenség megteremtése kiemelt figyelmet kap majd.
A lengyel elnökség célja, hogy csökkentse az energiaárakat mind a vállalkozások, mind a fogyasztók számára, miközben diverzifikálja az ellátási forrásokat. Az energiafüggetlenség érdekében a Balti-tengeri offshore szélenergia-projektek és az energiaszállítási infrastruktúra védelme stratégiai jelentőséggel bírnak. A program emellett hangsúlyozza a belső piac integrációját és a megújuló energiaforrásokba történő beruházásokat.
A biztonság másik fontos dimenziója az EU határainak védelme. A kiberbiztonság, a dezinformáció elleni fellépés és az EU védelmi iparának fejlesztése ugyancsak központi szerepet játszik.
A 2023-as rekordmagas, 279 milliárd eurós európai védelmi kiadások ellenére további források mozgósítására lesz szükség.
Mario Draghi versenyképességről szóló jelentése szerint az EU-nak a következő évtizedben további 500 milliárd eurót kell mobilizálnia ahhoz, hogy lépést tartson az olyan globális szereplőkkel, mint az Egyesült Államok és Kína. Lengyelország célja, hogy új finanszírozási mechanizmusokat dolgozzon ki, például az Európai Beruházási Bank és az Európai Védelmi Ügynökség közötti szorosabb együttműködés révén.
Transzatlanti és regionális vezérszerep
Lengyelország mindig is szoros kapcsolatokat ápolt az Egyesült Államokkal, és ez a transzatlanti kötődés az elnökségi program egyik alappillére lesz. Az ország fontos szerepet játszik a NATO keleti szárnyának védelmében, és ezt a pozícióját tovább kívánja erősíteni az EU-n belüli tárgyalásokon is. Az USA-val való együttműködés különösen fontos a védelmi ipar fejlesztése és a Kína által jelentett kihívások kezelése szempontjából.
Nem véletlen, hogy Brüsszelben sokan számítanak arra, hogy Donald Tusk lengyel miniszterelnök lehet az uniós főtárgyaló, aki Donald Trumppal egyezhet meg. Egyrészt az európéer vezető könnyen felhatalmazást kaphat erre a tagállamoktól, másrészt a fegyver- és energiavásárlásokkal könnyen lekenyerezheti a megválasztott amerikai elnököt.
Az amerikai fegyverek vásárlása és az amerikai hitelek felhasználása a lengyel katonai kapacitások bővítésére jól illeszkedik ebbe a stratégiába.
A regionális együttműködés szintén kiemelt szerepet kap a lengyel elnökség alatt. A Balti-tenger térségében Lengyelország meghatározó vezető szerepre törekszik, különösen a Balti-tengeri országokkal (NB8) folytatott együttműködés révén. A Harpsundban tartott találkozón Donald Tusk lengyel miniszterelnök az „Keleti Pajzs” kezdeményezést méltatta, amely közös katonai missziókat és a Balti-tengeri infrastruktúra védelmét célozza. Emellett a régióban található offshore szélfarmok fejlesztése és a közös biztonsági projektek előmozdítása is napirendre került.
A lengyel elnökség ezenkívül a Weimari Háromszög keretében (Lengyelország, Németország és Franciaország) is erősíteni kívánja az együttműködést. Az EU védelmi autonómiájának megteremtése érdekében a három ország közötti koordináció kulcsfontosságú lesz, különösen az Eurobondok bevezetésére vonatkozó javaslatok tekintetében. Bár Németország egyelőre szkeptikus, az informális megbeszélések alapján egyre inkább körvonalazódik egy konszenzus.
Ott folytatni a versenyképesség ügyét, ahol a magyarok abbahagyták
A biztonság nem korlátozódik kizárólag a katonai vagy határvédelmi kérdésekre. Lengyelország a gazdasági és társadalmi reziliencia növelését is kiemelt prioritásként kezeli. A kohéziós politikák reformja különös figyelmet kap, mivel a keleti tagállamok számára nyújtott támogatások kulcsfontosságúak a határ menti régiók stabilitásának biztosításához.
A digitális transzformáció és az innováció támogatása szintén része a lengyel elnökség stratégiájának. A mesterséges intelligencia (AI) és a félvezető technológia fejlesztése kiemelt terület, amely hozzájárul az EU technológiai függetlenségéhez. Lengyelország például 1 milliárd zlotyt kíván befektetni egy mesterséges intelligencia-gyár létrehozásába Krakkóban.
Lengyelország EU-elnökségének sikeressége nagyban múlik azon, hogy képes-e egyensúlyt teremteni a rövid távú kihívások kezelése és a hosszú távú stratégiai célok megvalósítása között. Az energiabiztonságot és a zöld átmenetet támogató intézkedések például nemcsak az elnökségi időszak alatt, hanem az azt követő években is meghatározók lesznek,
viszont egyre nagyobb róluk az uniós vita, ahol a Parlament, a Bizottság és a tagállami kormányok álláspontjai egyre inkább távolodnak egymástól.
Az EU demokratikus folyamatai védelme szintén központi elem a lengyel programban. A dezinformáció elleni küzdelem, a polgári részvétel erősítése és a média függetlenségének biztosítása kulcsszerepet játszanak abban, hogy az EU demokratikus stabilitását fenntartsák.
Lengyelország európai szerepének újrapozicionálása
Lengyelország második EU-elnöksége lehetőséget kínál arra, hogy az ország új szintre emelje regionális és európai vezető szerepét. Az elmúlt években az ország politikája gyakran euroszkeptikus volt, de Donald Tusk kormányának proeurópai irányvonala új lendületet adott a lengyel diplomáciának.
Az ország szorosabb együttműködést keres Németországgal és Franciaországgal, miközben a Balti-térség és Kelet-Európa irányába is erősíti kapcsolatait, hogy valódi unión belüli nagyhatalommá váljon.
Lengyelország 2011-es elnöksége során is a biztonság állt a középpontban, ám az akkori prioritások jelentősen különböztek a mai kihívásoktól. Míg 2011-ben az EU-Oroszország kapcsolatok javítása még elképzelhető volt, ma már teljesen más geopolitikai realitásokkal kell szembenézni. Az akkori döntések, például a kalinyingrádi rakétavédelmi bázis megépítéséről szóló megállapodás, azonban jól mutatják Lengyelország stratégiai előrelátását.
Címlapkép forrása: EU
