Az európai szemeszter őszi csomagját két részletben mutatta be a Bizottság, az elsőt november végén, a másodikat ma. Utóbbi keretében most benyújtotta az euróövezet 2025. évi gazdaságpolitikájáról szóló ajánlásra irányuló javaslatát, a 2025-re vonatkozó, riasztási mechanizmus keretében készült jelentést, valamint a 2025. évi együttes foglalkoztatási jelentésre irányuló javaslatát.
Ezek az anyagok azt célozzák, hogy azonosítsák a társadalmi-gazdasági kihívásokat, és iránymutatást nyújtsanak a megoldásukra irányuló szakpolitikai intézkedésekhez. Ennek érdekében az európai szemeszter 2025. évi ciklusa alaposabb elemzésekre, valamint a tagállamokkal és más érdekelt felekkel a konkrét szakpolitikai intézkedésekről folytatott megerősített párbeszédre fog támaszkodni. Mindezek alapján a Bizottság azt ígéri, hogy az európai szemeszter tavaszi csomagja országspecifikus ajánlásokat fog tartalmazni az országjelentésekben azonosított főbb országspecifikus kihívások kezelésére.
Az anyagok közül magyar szempontból most a legfontosabb a riasztási mechanizmus keretében készült jelentés, amely átvilágítási eszközként azonosítja azon potenciális makrogazdasági egyensúlyhiányokat, amelyek hatással lehetnek egyes tagállamoknak vagy az EU egészének gazdaságára. Ez a jelentés a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás éves ciklusának első lépése: jelzi, hogy mely tagállamokról kell részletes felülvizsgálatot készíteni annak feltárása érdekében, hogy fennáll-e egyensúlyhiány.
Mindezek nyomán a Bizottság rögzíti: 2025-ben kilenc olyan tagállamról készül részletes felülvizsgálat, amelyek esetében 2024-ben megállapítást nyert az egyensúlyhiány vagy a túlzott egyensúlyhiány fennállása: Ciprus, Németország, Görögország, Olaszország, Magyarország, Hollandia, Románia, Szlovákia és Svédország.
Az is érdekes, hogy az idei jelentés szerint az újonnan felmerülő egyensúlyhiány konkrét kockázatai miatt Észtország esetében is részletes felülvizsgálatra van szükség, mivel az ország költség-versenyképessége folyamatosan romlik, ami az erős költségnyomással, a folyó fizetési mérleg romlásával, valamint a lakásárak és a lakossági hitelállomány emelkedésével magyarázható.
A riasztási mechanizmus jelentésben és a hozzá kapcsolódó, a bizottsági stáb által készített háttéranyagból további érdekességek derültek ki Magyarország kapcsán a november 26-án közzétett őszi gazdasági előrejelzéseken túl. Az egyik ilyen, hogy a Bizottság szerint a magyar GDP-arányos költségvetési hiány a tavalyi 6,7% után
az előrejelzés szerint jelentős marad a következő 5 évben is.
A november végi előrejelzésben konkrétan idénre 5,4%-os, jövőre 4,6%-os, 2026-ban 4,1%-os előrejelzések szerepeltek.
A bizottsági háttéranyag részletesen foglalkozik a főbb makrogazdasági folyamatokkal és a makrogazdasági egyensúlytalansági eljárásban fontos indikátorok alakulásával (illetve a küszöb szintekhez való viszonyával). Ilyen indikátor a külső egyensúlyi mutató, a költségoldali versenyképesség alakulása, a háztartási és vállalati eladósodottság, az ingatlanárak alakulása, az adósságráta és a pénzügyi szektor helyzete.
Az alábbi értékelési táblázatban, illetve a részletes bizottsági háttéranyag 158. oldali táblázatában jól látszik (kék háttérrel kiemelve), hogy melyek azok a makrogazdasági indikátorok, amelyek a riasztási küszöbszintet meghaladták, és fokozott figyelemre, illetve alapos elemzésre szorulnak a jövő évi magyar anyagban. Ilyen a nettó befektetési pozíció alakulása, a reáleffektív árfolyam alakulása, a gyors nominális termékegységre eső bérköltség növekedés, illetve a még mindig magas államadósság ráta alakulása.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
