Kaja Kallas, az EU új külügyi főképviselője, első javaslatában szankciókat terjesztett elő a grúz állami tisztviselőkkel szemben, akik részt vettek a pro-európai tüntetések elnyomásában. A javaslat azután született, hogy az oroszbarát grúz kormány november végén egyoldalúan felfüggesztette az EU-csatlakozási tárgyalásokat 2028-ig.
A vezető diplomata szerint a tiltakozások brutális elfojtása, amely tömeges letartóztatásokkal és ellenzéki politikusok bebörtönzésével járt, nemzetközi felháborodást váltott ki.
Magyarország és Szlovákia azonban megakadályozta a szankciók elfogadását, mondván, hogy „tiszteletre és nyitottságra” van szükség a Grúziával folytatott párbeszédben – számolt be az Euronews.
Szijjártó Péter, Magyarország külügyminisztere a grúz kormányt „békés és hazafias” erőként jellemezte, és élesen bírálta az EU-t, politikai képmutatással vádolva a közösséget. Szlovákia ugyan kevésbé nyíltan, de szintén nem támogatta a szankciókat, mondván, a diplomáciai csatornákat nyitva kell tartani.
Miközben az EU-ban nem született egységes döntés, a balti államok saját kezdeményezésükre szankciókat vezettek be 11 grúz tisztviselővel, köztük a belügyminiszterrel és több helyettesével szemben.
A hétvégén Lettország, Litvánia és Észtország további korlátozásokat rendelt el, ezúttal a grúz miniszterelnök és más magas rangú vezetők ellen. Margus Tsahkna, Észtország külügyminisztere, a grúz kormány hazugságaival és az emberi jogok elleni erőszakos fellépéseivel indokolta a lépéseket.
A grúziai politikai helyzet folyamatosan romlik az októberi parlamenti választások óta, amelyeket az ellenzék nem ismer el az állítólagos választási csalások és szabálytalanságok miatt. Az EU-csatlakozás híveként ismert leköszönő elnök, Szalome Zourabicsvili, élesen kritizálta a grúz parlament új elnökét, akit a „külföldi ügynökökről” szóló vitatott törvény egyik szerzőjeként tartanak számon.
Címlapkép: Tüntető emberek gyűlnek össze a parlament előtt 2024. november 29-én a grúziai Tbilisziben. A fotó forrása: Daro Sulakauri/Getty Images.
