Donald Trump újraválasztásának árnyékában az EU komoly gazdasági kihívások elé néz, mivel az új amerikai kereskedelmi vámok
Kínát arra ösztönözhetik, hogy az elveszett amerikai piacot az európai piacon próbálja pótolni.
Trump legutóbbi bejelentése szerint 60%-os tarifát is kivethet kínai importtermékekre, ami a kínai áruk európai dömpingjéhez vezethet. Vagyis az olcsó kínai termékek eláraszthatják az európai piacokat, súlyos károkat okozva az EU helyi gyártóinak, és ezzel szükségessé téve a gyors kereskedelmi védelmi intézkedéseket – írja a Financial Times.
Az EU hagyományos kereskedelempolitikai eszközei azonban lassúnak és tagállami konszenzushoz kötöttnek bizonyulhatnak egy ilyen válságban.
Sabine Weyand, az Európai Bizottság kereskedelmi főigazgatója szerint Brüsszelnek erősítenie kell a védelmi eszköztárát, hogy hatékonyabban tudja megvédeni a belső piacot. Az EU ugyan már bevezetett néhány új védelmi mechanizmust Trump első elnöki ciklusa alatt, például az „antikoerciós eszközt”, amely lehetővé teszi a gyors retorziót exportkorlátozások vagy importembargók esetén, de Weyand szerint ezek alkalmazását még tovább kell finomítani.
A tagállamok közötti nézeteltérések azonban jelentős akadályt jelentenek. Az októberi vita során például Németország és további négy tagállam – köztük Magyarország – ellenezte a kínai elektromos járművekre kivetett tarifákat, miután Peking megfenyegette az európai autópiacokhoz való hozzáférést. Eközben Kína válaszul francia konyakra vetett ki antidömping vámokat, ezzel érzékenyen érintve Franciaországot, amely támogatta a korlátozásokat.
Az EU exportorientált gazdasága különösen érzékeny a globális kereskedelmi háborúkra.
Miközben az Egyesült Államok és Kína gyorsan reagálhat tarifákkal és szubvenciókkal, az EU szabályozási rendszere és a WTO szabályainak betartásához való ragaszkodása hátrányt jelenthet a gyors válaszlépésekben. Stéphane Séjourné, az Európai Bizottság alelnöke arra figyelmeztetett, hogy
az európai piac nem válhat a globális túltermelés „leengedő szelepévé”, mert ez rövid távon gazdasági válsághoz vezetne.
Az EU védelmi mechanizmusai között szerepel a dömpingellenes vizsgálatok indítása, de ezek akár több mint egy évig is elhúzódhatnak, ahogy az elektromos járművek esetében is történt. Brüsszel most azt mérlegeli, hogy a döntéshozatali folyamatot felgyorsítsa és új, hatékonyabb eszközöket vezessen be. Ignacio García Bercero, a Bizottság korábbi vezető kereskedelmi tisztviselője szerint a meglévő piacvédelmi intézkedések lehetőséget nyújtanak a gyors válaszra, például vámok vagy kvóták bevezetésére hirtelen importnövekedés esetén.
Emellett az olyan új eszközök, mint a külföldi támogatásokról szóló rendelet (foreign subsidies regulation, FSR) szerint a belső piacon megtelepülő kínai cégeket is vámokkal sújthatják. A vámok elől menekülő kínai cégek ugyanis az EU-n belüli gyártással próbálhatják meg kijátszani a plusz terheket.
Az FSR értelmében pótterheket, adókat, bírságokat is kiróhatnak a jelentős állami támogatásban részesülő kínai cégekre, ez pedig Magyarországon befektető szereplőket is súlyosan érinthet.
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a Kínával való gazdasági kapcsolatok szorosak és érzékenyek. Martin Kocher, Ausztria gazdasági minisztere szerint elsődleges cél, hogy a párbeszédet fenntartsák Pekinggel, miközben az EU továbbra is ragaszkodik a WTO szabályaihoz. A kínai dömping problémáját tovább súlyosbíthatja a jüan esetleges leértékelődése, ami még olcsóbbá teheti a kínai termékeket az európai piacon.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
