A Covid-19 világjárvány nemcsak a gazdaságra, hanem az Európai Unió régiói közötti kohézióra is jelentős hatást gyakorolt. A kevésbé fejlett régiók vállalatai jelentős mértékben szenvedtek a finanszírozás elérhetetlenségétől, míg a fejlettebb, nem kohéziós régiókban a digitalizáció és innováció jóval nagyobb arányban képezte a befektetések célját. Míg a fejlettebb területek cégei közül több mint 60% működik teljes kapacitással, addig ez az arány a kevésbé fejlett régiókban mindössze 52% – derül ki az Európai Beruházási Bank (EBB) befektetési felmérésének (EIBIS) részletes adataiból.
Az elemzés rávilágít arra is, hogy a világjárvány különösen a kohéziós régiókban okozott befektetési visszaesést: ezekben a régiókban a vállalatok 21%-a érzi úgy, hogy az elmúlt évek beruházásai nem fedezték az igényeiket.
Legalább a foglalkoztatottság nem dőlt be
Az EIBIS adatai szerint sok vállalatnak sikerült megőriznie, sőt növelnie foglalkoztatási szintjét és nyereségességét. Például a foglalkoztatás már három évvel a világjárványt megelőzően pozitív irányba mozdult el, ami aztán a pandémia után gyorsan helyre is állt:
a kevésbé fejlett régiókban 1%-kal, míg a felzárkóztatásra nem szoruló régiókban 9%-kal növekedett.
Ez részben az EU és a tagállamok által bevezetett, foglalkoztatás megőrzésére irányuló politikáknak köszönhető, amelyhez az EIB összegzése szerint a legtöbb ország uniós forrásokat is felhasznált.
Ezen túlmenően az EU vállalatainak jelentős része nyereséges volt a világjárvány előtt. Átlagosan a vállalatok 16%-a számított kiemelkedően nyereségesnek, míg több mint 60%-uk stabil profitot termelt valamennyi régióban. Ez a pénzügyi helyzet fontos védőpajzsként működött, amikor a cégeknek szembe kellett nézniük a világjárvány gazdasági hatásaival.
Az EIBIS azt is kiemeli, hogy az EU vállalatai milyen gyorsan és rugalmasan reagáltak a világjárvány okozta kihívásokra. Számos cég módosította befektetési terveit és prioritásait, nagyobb hangsúlyt fektetve a digitalizációra és az éghajlatváltozás mérséklésére. Például a fejlettségüket tekintve az uniós átlag felett teljesítő régiókban a vállalatok több mint fele tervezi a digitális technológiák fokozott használatát,
míg a kohéziós támogatásokra jogosult régiókban ez az arány 42%.
Ez a digitalizációra való átállás nemcsak a világjárvány következményeire adott rövid távú válasz, hanem stratégiai lépés a versenyképesség növelése érdekében a pandémia utáni gazdasági környezetben.
Kihívások: Befektetési aránytalanságok és regionális egyenlőtlenségek
Bár az általános kép pozitív, az EIBIS adatai jelentős kihívásokat is feltárnak, különösen a kohéziós régiókban. A kevésbé fejlett régiókban működő vállalatok nehezebb üzleti környezettel szembesülnek, amelyet a közlekedési infrastruktúra hiányosságai, az energiaellátás problémái, a kereslet hiánya és a finanszírozási forrásokhoz való korlátozott hozzáférés nehezít.
Például a nagyvállalatok 55%-a és a kkv-k 60%-a jelentette, hogy az uniós támogatások rossz hozzáférhetősége akadályozza tevékenységüket, szemben a nem kohéziós régiókban mért 43% és 46%-kal.
A világjárvány tovább mélyítette ezeket a problémákat, mivel a vállalatok körülbelül egyharmada lemondta vagy elhalasztotta 2020-as befektetési terveit a Covid-19 miatt. Ez különösen aggasztó a kohéziós régiókban, ahol eleve kevesebb vállalat rendelkezett befektetési tervekkel:
a kevésbé fejlett régiókban a vállalatok mindössze 79%-a tervezett beruházásokat, szemben a nem kohéziós régiók 87%-ával.
Az EIBIS adatai szerint a kevésbé fejlett térségek vállalatai gyakran alulbefektetettnek érzik magukat. A kevésbé fejlett régiók vállalatainak közel ötöde (19%) úgy véli, hogy az elmúlt három év befektetései nem feleltek meg az igényeknek, szemben a nem kohéziós régiók 13%-ával. Ez a befektetési hiány azzal is összefügg, hogy
a kevésbé fejlett régiókban a vállalatok kisebb arányban működnek teljes kapacitással (52%), mint a nem kohéziós régiókban (61%).
A járvány rávilágított a hosszú távú problémákra
Az EIBIS adatai szerint az EU vállalatainak 40%-a számít arra, hogy a világjárvány hosszú távú hatással lesz termékeikre és szolgáltatásaikra. A nem kohéziós régiók vállalatai azonban optimistábbak a digitalizáció tekintetében, ahol 54%-uk tervezi a digitális technológiák fokozott használatát, szemben a kohéziós régiók 42%-ával.
A kevésbé fejlett régiók vállalatai kevésbé hajlandók hosszú távú befektetési terveket készíteni.
A vállalatok 14%-ának egyáltalán nincsenek befektetési tervei, míg a nem kohéziós régiókban ez az arány 11%.
A leggyakrabban említett prioritás a meglévő kapacitások cseréje, míg a második legfontosabb cél az új termékek és szolgáltatások fejlesztése. A világjárvány által sújtott vállalatok, különösen a kevésbé fejlett régiókban, nagyobb valószínűséggel terveznek új termékeket és szolgáltatásokat fejleszteni.
A felmérés jelentős regionális különbségeket mutat az innováció és a digitalizáció terén. Az uniós átlagnál fejlettebb, így kohéziós támogatásban nem vagy csak kisebb arányban részesülő régiókban működő vállalatok nagyobb valószínűséggel végeznek kutatás-fejlesztési tevékenységet, és magasabb arányban vezetnek be új termékeket, folyamatokat és szolgáltatásokat. Ezzel szemben a kohéziós régiókban kisebb arányban fordítanak beruházásokat innovációra.
Például a nem kohéziós régiók nagyvállalatai beruházásaik 10%-át kutatás-fejlesztésre fordították, míg ez az arány a kevésbé fejlett régiókban mindössze 6%.
A digitális technológiák alkalmazása szintén régiónként eltérő. A nem kohéziós régiókban több vállalat alkalmaz többféle digitális technológiát, míg a kohéziós régiókban ez az arány alacsonyabb. A digitális technológiák elterjedése vegyes hatást gyakorolhat a foglalkoztatásra, mivel az automatizációt bevezető vállalatok magasabb arányban várnak csökkenést a foglalkoztatottak számában.
Az EIBIS által feltárt kihívások megoldásához a következő javaslatokat teszi az Európai Beruházási Bank:
- Befektetési környezet javítása: A strukturális problémák, például a közlekedési és energetikai infrastruktúra fejlesztése alapvető fontosságú.
- A finanszírozás feltételeinek javítása: Könnyebb hozzáférést kell biztosítani kedvezményes hitelekhez, támogatásokhoz.
- Digitalizáció és innováció ösztönzése: K+F támogatása, valamint átképzési programok indítása szükséges.
- Az éghajlatváltozás kezelésére irányuló beruházások támogatása: Energiahatékonysági és klímavédelmi programok.
Mindezek szerepelnek az EU két kohéziós reformcsomagjában, valamint a versenyképességi problémákat kezelni hivatott Draghi- és Letta-féle ajánlásokban is. A december 1-én felállt új Európai Bizottság nemrég kiszivárgott politikai menetrendjében a digitalizációs és innovációs fejlesztési programok szerepelnek is, továbbá a tőkepiaci unió (CMU) és a befektetéstámogató bürokráciacsökkentő csomagok a novemberi uniós csúcson is elfogadott Budapesti Nyilatkozatban is szerepelnek. Igaz, utóbbi egyelőre kötelező teljesítési menetrendet még nem határozott meg.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
