Az Európai Unió kohéziós politikájának jövője volt a központi téma azon a november 28-i találkozón, amelyen hat tagállam – Németország, Lengyelország, Franciaország, Írország, Románia és Szlovénia – mutatta be közös álláspontját. Az informális tervezet és állásfoglalás célja, hogy az EU 2028-2034 közötti kohéziós politikája még erőteljesebb ösztönzőket kínáljon a strukturális és jogállamisági reformok megvalósítására – derül ki az Euractiv beszámolójából.
A dokumentum hangsúlyozza, hogy a régiók, mint Németország tartományai vagy Lengyelország vajdaságai, központi szerepet kapjanak a tervezési és végrehajtási folyamatokban.
Csütörtökön a magyar soros elnökség képviselőjeként Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter is ezt támogató álláspontot fogalmazott meg Elisa Ferreira leköszönő kohéziós biztossal tartott közös sajtótájékoztatóján.
A kohéziós politika a teljes EU-költségvetés egyharmadát teszi ki, de az uniós büdzsé reformja miatt egyre nagyobb nyomás alatt áll. Az EU vezetői a kohéziós alapok összevonását fontolgatják más kiadási tételekkel, például a mezőgazdasági támogatásokkal, egyetlen „nemzeti terv” keretében.
Az új költségvetési ciklusra vonatkozó tervezeteket 2025 közepére várják az Európai Bizottságtól, amelyet a frissen megválasztott költségvetési biztos, a lengyel Piotr Serafin fog koordinálni.
Noha Németország és Lengyelország együttműködése példaértékűnek tűnik, a források felhasználási prioritásai mentén már megmutatkoznak az érdekellentétek. Lengyelország és a balti államok külön dokumentumban szorgalmazzák, hogy az EU további kohéziós támogatást biztosítson a Belarusz és Oroszország határán fekvő országoknak.
Szerintük az orosz-ukrán háború hatásai aránytalanul sújtják ezeket az államokat, különös tekintettel a beruházások csökkenésére és a megnövekedett katonai kiadásokra.
Ezzel szemben Németország is szeretne részesülni a kohéziós alapokból az autóipar zöld átállásának támogatására. Az ország gazdagabb régiói, például Bajorország és Baden-Württemberg, az iparági átalakulás miatti nehézségekre hivatkozva indokolják a támogatások szükségességét.
Az európai autóipari régiók képviselői ennek érdekében Monzában gyűlnek össze, hogy közös európai pénzügyi eszköz létrehozását szorgalmazzák.
A kohéziós politika átalakítása tehát kulcsfontosságú kérdés marad, hiszen az EU-n belüli fejlettségi különbségek csökkentése mellett új kihívásokra, például a versenyképesség növelésére és a geopolitikai feszültségekre is reagálnia kell. A reformokat évek óta sürgetik, miután régiós szinten a felzárkóztatás az elmúlt években megrekedt, a helyzet állatorvosi lova Magyarország, ahol hatalmas területi fejlődési különbségek látszódnak, mint arról részletes elemzésünkben írtunk.
Címlapkép forrása: EU
