Új törvényjavaslatot terjesztett be Hankó Balázs, felsőoktatási államtitkár, és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Parlament elé a hazai kutatóhálózati rendszer, a HUN-REN átalakításáról, ami meglepte a magyar tudományos közösséget, mert előzetes egyeztetés nélkül jelent meg a tervezet. Az ADF közleményében ezt „szégyenletesnek” nevezte, és hangsúlyozta: a kutatóközpontok és intézetek vezetői a jelenlegi törvényi keretek között nem rendelkeznek érdemi döntési jogkörrel az ilyen átalakításokról.
Az új szabályozás központi eleme a HUN-REN átalakítása, amely a nemzetgazdasági és társadalmi kihívások tudományos megoldására, valamint a nemzetközi versenyképesség fokozására hivatott a szöveg szerint. Az átszervezés célja a kormány szerint egy átláthatóbb finanszírozási rendszer kialakítása és a kutatási infrastruktúra fejlesztése.
A HUN-REN feladatai között kiemelt szerepet kap a kutatási infrastruktúra fenntartása és fejlesztése, a kutatási eredmények hasznosítása, valamint a nemzetközi együttműködések támogatása.
Az új szervezet részt vesz a doktori képzésben, kutatócsoportokat hozhat létre felsőoktatási intézményekkel és közgyűjteményekkel, továbbá a tudományos kérdések véleményezésére is jogosult.
Mindezek mellett üzemelteti a Budapesti Kutatóreaktort, amely a hazai nukleáris kutatások központi eleme.
A szervezet irányítását három fő testület végzi: az Irányító Testület, amely a hétfős ügyvezető szervként működik; az elnök és vezérigazgató, akik a stratégiai és operatív irányításért felelősek; valamint a Felügyelőbizottság, amely a gazdasági és szakmai átláthatóságot biztosítja. A vezető tisztségviselők kiválasztását szigorú összeférhetetlenségi szabályok és átlátható eljárások szabályozzák.
A HUN-REN pénzügyi háttere jelentős állami támogatásra épül, amely induláskor legalább 1 milliárd forintos vagyonjuttatást foglal magában.
Az állam 25 éves közfeladat-finanszírozási keretmegállapodást köt a szervezettel, amely biztosítja a hosszú távú működést. Az ingyenes állami vagyonjuttatások és a nem állami források bevonásának lehetősége további stabilitást kínál.
Az új szabályozás keretében a korábbi Magyar Kutatási Hálózat (MKH) intézményei jogutódlással kerülnek a HUN-REN irányítása alá, és megőrzik autonóm működésüket.
Az ADF szerint azonban a benyújtott javaslat tartalmában szinte azonos a korábbi, az Európai Unió által is bírált szabályozással.
Mint írták: „A benyújtott javaslat átfedése a KEKVA törvénnyel érdemben nem csökkent, a lényeges elemek, mint az önmagát választó irányító szerv vagy a vagyon kiszervezése továbbra is részei a tervezetnek.”
Ez alapján az ADF szerint nem biztos, hogy a módosítások megfelelnek az Európai Bizottság elvárásainak, ami újabb konfliktusokat okozhat a magyar kormány és az Unió között.
Az ADF állásfoglalásában azt írja, hogy szerintük a jelenlegi helyzetért elsősorban a kormány tehető felelőssé, amely ahelyett, hogy enyhítené a problémákat, tovább ront a helyzeten. „Teljesen érthetetlen, hogy a kormány, miközben maga is azt állítja, hogy az Unió bünteti a hazai rezsimet, a pedagógusok és más csoportok után miért akarja a kutatókat is céltáblává tenni” – fogalmaztak.
A javaslat szerintük elfogadása súlyos következményekkel járhat az Erasmus és Horizon Europe programokból való kizárás miatt. Az ADF szerint a kutatási támogatások folyósításának újraindítása csak akkor képzelhető el, ha a kormány valódi garanciát ad az egyetemek autonómiájának és átláthatóságának visszaállítására.
Az ADF közleményében egyértelmű követeléseket fogalmazott meg:
Semmiféle új törvényt ne fogadjanak el a kutatóhálózatról, amíg az Európai Unió újra nem indítja az Erasmus és Horizon támogatások folyósítását az ezekből a programokból kizárt egyetemeknek.
Emellett az ADF sürgette, hogy a kutatóhálózat dolgozói részt vehessenek az átalakításokkal kapcsolatos döntésekben, és valódi képviseletet kapjanak az irányító és felügyelő szervekben.
A szervezet továbbra is kitart korábbi álláspontja mellett, miszerint a kutatóhálózatot vissza kell helyezni a Magyar Tudományos Akadémia égisze alá.
Úgy vélik, hogy ez az egyetlen módja annak, hogy a kutatók függetlensége és a tudományos munka méltósága helyreálljon.
A törvényjavaslat további sorsáról, illetve az Európai Bizottság állásfoglalásáról egyelőre nincs hivatalos információ. Az viszont biztos, hogy a kutatóközösség továbbra is határozottan ellenzi a tervezett szabályozást, és a konfliktus megoldása jelentős diplomáciai és szakmai kihívások elé állítja a kormányt. A következő hetek döntő fontosságúak lehetnek a magyar kutatás és felsőoktatás jövőjének szempontjából.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
