Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) legfrissebb jelentése szerint
az antibiotikum-rezisztencia 2019-ben közel 5 millió halálesethez járult hozzá, és 2050-re ez a szám akár 39 millióra is emelkedhet.
Az antibiotikumok helytelen vagy túlzott használata a legfőbb oka annak, hogy a baktériumok, vírusok és más kórokozók egyre ellenállóbbá válnak a gyógyszerekkel szemben, ezzel megnehezítve a fertőzések kezelését.
A jelentés rávilágít arra, hogy 2019 és 2023 között az EU egyetlen tagállamában sem csökkent jelentősen az antibiotikumok fogyasztása, miközben 24 ország közül 14-ben – köztük Olaszországban, Romániában és Csehországban – nőtt a fogyasztás.
Az ECDC szerint különösen aggasztó a tartalék, kifejezetten erős antibiotikumok, az úgynevezett „utolsó mentsvárkén” használt szerek arányának növekedése, amely a kórházakban a teljes fogyasztás 5,4%-ára emelkedett 2023-ban, szemben a 2019-es 3,4%-kal.
Az Európai Unió 2030-as célkitűzései szerint a teljes antibiotikum-fogyasztást 20%-kal kellene csökkenteni 2019-hez képest, és az antibiotikumok 65%-ának az alapszerek kategóriájából kellene származnia, amely kisebb kockázattal jár a rezisztencia kialakulására.
Az ECDC adatai azonban azt mutatják, hogy Európa jelentősen elmarad ezeknek a céloknak az elérésében, ami hosszú távon súlyos következményekkel járhat.
A WHO szerint az antibiotikum-rezisztencia az egyik legnagyobb fenyegetés a globális egészségügyre. A rezisztens kórokozók miatt a fertőzések kezelése egyre nehezebbé válik, növelve a halálozási arányt, a kórházi tartózkodások hosszát és a kezelések költségeit.
A helytelen antibiotikum-használat – például a nem szükséges antibiotikumok felírása vagy a kúrák megszakítása – gyorsítja a rezisztens törzsek kialakulását.
A probléma megoldása globális összefogást igényel, beleértve a tudatosabb gyógyszerhasználatot, a kutatások támogatását és a szabályozások szigorítását.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
