A Bizottság még nem kapta meg a magyar kormány által módosított törvény szövegét, így nem tudja megállapítani, hogy az megfelel-e az uniós elvárásoknak – mondta el a lapnak az EB szóvivője, Ujvári Balázs.
Ennek hiányában a magyar egyetemek továbbra sem férhetnek hozzá az Erasmus+ programhoz és a Horizont Európa kutatási projektekhez.
Az ügymenet ugyanis úgy néz ki, hogy a törvénymódosítás után a kormánynak egy önértékelést kell küldenie az uniós végrehajtó testületnek, amiben jelzi, hogy teljesítette a vitás pontokat. Amíg ezt nem teszik meg, addig Brüsszel nem léphet az ügyben.
Hankó Balázs kulturális miniszter azonban arról beszélt, hogy az EB döntésére várnak, mintha a magyar fél már minden szükséges lépést megtett volna.
A közérdekű vagyonkezelő alapítványok körüli viták 2022 decemberében kezdődtek, amikor az EU Tanácsa korrupciós kockázatok miatt felfüggesztette az alapítványi egyetemek részvételét a két uniós programban az összeférhetetlenségi szabályok megsértése miatt.
A magyar kormány azóta több alkalommal próbálkozott a bizottság által elvárt szabályok betartásával: politikusokat távolított el a kuratóriumokból és tárgyalásokat kezdeményezett az EB-vel, de az utóbbi érdemi választ mindeddig nem adott a magyar változtatásokra.
A novemberi módosítások egy év várakozási időt írtak elő a politikai tisztséget betöltők számára a kuratóriumi tagság előtt, és az Állami Számvevőszéket bízták meg a kinevezettek megfelelőségének ellenőrzésével. A magyar kormány szerint ezek az intézkedések megfelelnek az uniós igényeknek.
Azonban – amint arról korábban írtunk – a korábbi tárgyalások és bizottsági tájékoztatások alapján Brüsszelben kétéves kihűlési időt várnak el, a kuratóriumoknál 4 éves mandátumidőt várnak el, valamint a tagok kiválasztásánál egy eljárást várnának el, míg a kormány meghívásos alapon jelölné őket.
Az Európai Bizottság korábbi jelzései alapján az Állami Számvevőszéket nem tartják megfelelő felügyeleti szervnek.
Címlapkép forrása: Portfolio
