Az adókedvezmények számítanak az Európai Unió leggyakoribb állami támogatási eszközeinek, mivel viszonylag alacsony adminisztratív költséggel járnak a vállalatok megsegítésére. Emellett társadalmi szinten segíthetik az újraelosztást, és segíthetnek a szociálisan fontos célok elérésében, például a legkiszolgáltatottabb háztartások jólétének védelmében.
Azonban az adókedvezmények sokszor bonyolultabbá teszik az adórendszert, ami csökkentheti átláthatóságukat és hatékonyságukat.
Eközben viszont az Európai Unió versenyképességi reformjainak középpontjában pont az adóharmonizáció és a belső piac különbségeinek megszüntetése került az Enrico Letta és Mario Draghi által kidolgozott reformcsomagokban. A cél az adórendszer egyszerűsítése és a -kedvezmények átláthatóságának növelése.
Az adókedvezmények pénzügyi hatása nehezen mérhető, de az Európai Bizottság friss becslései szerint
a személyi jövedelemadóhoz kapcsolódó adókedvezmények az EU27-ben az szja-bevételek 16%-át teszik ki, ami átlagosan a GDP 1,2%-ának felel meg.
Hasonló mértékű hatása van a csökkentett áfa-kulcsoknak is, amelyek a háztartások által fizetett áfa-bevételek mintegy 16%-át jelentik.
Új jelentésében a Bizottság azonban arra jutott, hogy a hatékonysági problémák megoldása érdekében egyes tagállamokban javasolt bizonyos torzító áfa-kedvezmények megszüntetése vagy csökkentése,
amely révén felszabaduló fiskális tér más, növekedésbarát adóáthelyezéseket is lehetővé tehetne, például a munkaerő-adók mérséklését.
A Bizottság konklúziója szerint az adókedvezmények újraelosztási hatása a tervezésüktől és célcsoportjuktól függően lehet progresszív vagy regresszív. Bár egyes országokban a kedvezmények összességében progresszívnek bizonyulnak, gyakran előfordul, hogy az alacsonyabb jövedelmű háztartások arányosan kevesebbet profitálnak belőlük.
A brüsszeli elemzés javaslatai szerint éppen ezért a 27 tagállamnak újra kell gondolnia a kedvezményrendszereit, nagyobb hangsúlyt fektetve az újraelosztást jobban támogató adóvisszatérítésekre. Ennek költsége ugyan magasabb, és bonyolult adminisztrációt tesz szükségessé, de a vállalatok működését jobban támogathatja, míg az alacsonyabb keresetű háztartásoknál növelné a szabadon elkölthető jövedelmek arányát.
Hangsúlyozzák, hogy a célzott szociális támogatások hatékonyabban célozzák meg a rászorulókat, azonban ezek jelentős adminisztratív terhekkel járhatnak, és bizonyos esetekben negatív ösztönző hatásokat is kiválthatnak. Az adókedvezmények okozta bevételkiesés akár korlátozhatja is a kormányzati kapacitást az egyenlőtlenségeket csökkentő programok finanszírozásában.
Milyen különbségek látszanak az EU-s adókedvezményekben?
Az EU-ban leggyakrabban a személyi jövedelemadó (szja), az általános forgalmi adó (áfa), valamint a társasági adó kedvezményeivel találkozunk, amelyek különböző társadalmi csoportok bevételeit befolyásolják. Az EU-ban az szja-kedvezmények bevételkiesése átlagosan 16%-os az egyes tagállamokban, bár jelentős eltérések vannak az országok között.
Míg Cipruson és Máltán a bevételkiesés 5% alatt marad, addig Szlovákiában és Görögországban ez az arány meghaladja a 25%-ot.
Magyarország az uniós alsó harmadban van, az szja-hoz kapcsolódó adókedvezmények 10%-kal csökkentik a magyar jövedelemadó-bevételeket. A hazai rendszer kifejezetten komplex, ami árnyalja is azt a képet, hogy egykulcsosnak mondott az szja-rezsim: rengeteg kedvezmény érhető el, ami sok szempontból progresszív megoldáshoz közelíti a magyar struktúrát.
Az egyik legismertebb kedvezmény a családi adókedvezmény, amely a gyermekeket nevelő háztartások adóterheit csökkenti – ezt a kormány épp jövőre kezdi el a duplájára emelni két lépcsőben. A családi kedvezmény mértéke a gyermekek számával növekszik, így a többgyermekes családok számára jelentős jövedelmi előnyt biztosít. Ez a kedvezmény kiegészül a fiatal anyákra és a négy- vagy többgyermekes anyákra vonatkozó adókedvezményekkel, amelyek célja, hogy ösztönözzék a gyermekvállalást és támogassák a családokat anyagi szempontból is.
A foglalkoztatás ösztönzése érdekében Magyarország számos adókedvezményt kínál: 25 év alattiak, a 30 év alatti anyák, valamint a négygyermekes anyák teljes szja-mentességben részesülnek.
Ezzel együtt viszont az alacsonyabb keresetű háztartások támogatásában jelentős szerepe van a hazai rendszernek. Mint az alábbi grafikonon látható, a legalacsonyabb jövedelmi decilisek (1., 2. és 3. decilis) a legtöbb támogatást kapják, ezekben a jövedelmi kategóriákban a családi adókedvezmények hatása a rendelkezésre álló jövedelemre közel 4-6,2%-os növekedést eredményez. Ezzel szemben a magasabb jövedelmi decilisekben a kedvezmények aránya jelentősen alacsonyabb, ami a progresszív támogatási rendszerre utal.
Az uniós jelentés alapján Európa-szerte eltérő kép látszik az szja-kedvezmények hatásának eloszlásáról: a családtámogatási kedvezmények általában csökkentik a jövedelmi egyenlőtlenséget, mivel a gyermekeket nevelő háztartásoknak kedveznek.
Ugyanakkor a lakhatással kapcsolatos, gyereknevelés mellé adott adókedvezmények gyakran a magasabb jövedelmű háztartások számára előnyösebbek, ami növeli a vagyoni egyenlőtlenséget. Ennek oka, hogy sokszor csak a tehetősebb családok vállalnak több gyereket, viszont a magasabb gyerekszámhoz járnak magasabb támogatások.
Magyarországon hatalmas az áfarés
Az bizottsági jelentés szerint az áfa esetében a csökkentett kulcsok bevezetése segíthet mérsékelni az általános forgalmi adó regresszív hatását, amely különösen az alacsonyabb jövedelmű háztartásokat érinti hátrányosan, hiszen jövedelmükhöz képest arányosan nagyobb áfát fizetnek.
Bár az áfakedvezmények bizonyos fogyasztási minták alapján segítik az alacsonyabb jövedelmű családokat, ezek az intézkedések országonként eltérő hatást gyakorolnak a jövedelemeloszlásra.
Emellett a kedvezmények hatásai gyakran nehezen előre jelezhetők, mivel a fogyasztási szokások jelentős különbségeket mutatnak az egyes háztartások között.
Az áfa-rendszer Magyarországon különösen magas alapkulcsot alkalmaz, ami jelenleg 27%-on áll, az egyik legmagasabb az EU-ban. Az alapvető élelmiszerekre és szolgáltatásokra vonatkozó csökkentett és szuper-csökkentett áfakulcsok azonban segítenek mérsékelni az áfa regresszív hatását. Az élelmiszerek, gyógyszerek és egészségügyi termékek alacsonyabb áfakategóriába esnek, ami különösen előnyös az alacsonyabb jövedelmű háztartások számára.
Az áfacsökkentés bár mérsékelt jövedelemnövekedést eredményez a háztartások számára, a fogyasztási szokások változatossága miatt a kedvezmények néha vegyes hatással járnak a jövedelmi újraelosztás szempontjából. Az EU-ban így is rengeteg hozzáadottérték-alapú adókedvezményt alkalmaznak a tagállamok, amely a Bizottság szerint 2021-ben a becsült ideális áfabevétel mintegy 16%-át tette ki.
Magyarországon az áfarés, vagyis a költségvetési bevételkiesés a rendszerben, az EU egyik legmagasabb értékét mutatja: 2021-ben elérte a 14,7%-ot, míg ebből 7,5 százalék a rosszul újraelosztott adókedvezmény.
Az áfarés oka részben a csökkentett áfakulcsok gyakorlata, valamint az adóelkerülési kísérletek. Az állam az áfarés csökkentése érdekében különböző intézkedéseket vezetett be, például az online számlázás és az elektronikus pénztárgépek kötelező használatát, amelyek segítenek az adóelkerülés visszaszorításában.
Összességében az Európai Bizottság jelentése arra a megállapításra jut, hogy a tagállamok magas adóbevétel-kiesése miatt inkább az adóvisszatérítések rendszerét javasolja a tagállamoknak, mivel az szabadabb fiskális mozgásteret biztosít a kormányoknak, valamint az újraelosztásnál is célzottabban jut el a szegényebb háztartásokhoz. Mindez pedig különösen azért is lehet fontos, mert a kohéziós politika mellett egyre inkább szükség lesz az állami támogatások bevonására az uniós versenyképesség javításához – például az innováció ösztönzésére, vagy az energiaátmenet segítésére.
A fontos uniós prioritások finanszírozásához pedig szükséges, hogy a tagállami költségvetések a leghatékonyabb módon kezelhessék a társadalmi egyenlőtlenségeket, miközben kellő pénzügyi erejük marad a gazdaságösztönzésre.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
