Az új irányelv értelmében az EU a kohéziós alapok akár 392 milliárd eurós összegét irányítaná át 2021 és 2027 között olyan projektekre, amelyek a védelmi és biztonsági ipart erősítik. Az alapok célja eredetileg a gazdasági egyenlőtlenségek csökkentése a tagállamok között, ám az ukrajnai háború és a NATO védelmi célok teljesítésének sürgetése miatt most olyan katonai mobilitási projektek kapnának támogatást, amelyek a nehéz katonai járművek áthaladását segítik elő – írja a Financial Times.
A közvetlen fegyverbeszerzéseket továbbra sem finanszíroznák EU-s forrásokból, azonban a kettős felhasználású termékek, például drónok fejlesztése támogathatóvá válik.
A közlekedési infrastruktúra fejlesztése kulcsfontosságú lesz Németország számára, amely a védelmi mobilitás központi helyszíne Európában, ám rossz állapotban lévő úthálózata és hídjai jelentős beruházásokat igényelnek. Az EU keleti határán fekvő országok, különösen Lengyelország, szintén kedvezően fogadták az új szabályokat, hiszen ezek a régiók az orosz agresszió közelsége miatt már eddig is jelentős védelmi beruházásokat tettek.
Lengyelország például 2023-ban a GDP-jének 4,1 százalékát költötte katonai célokra, és ez az arány 2025-re várhatóan 4,7 százalékra nő.
Az új irányvonal nemcsak a keleti tagállamok számára fontos, hanem az EU költségvetésének nettó befizetői, például Németország, Hollandia és Svédország számára is, akik a meglévő források átcsoportosítását előnyösebbnek tartják, mint az új közös hitelfelvételt. Ugyanakkor az EU költségvetési biztosjelöltje, Piotr Serafin EP-s meghallgatásán hangsúlyozta, hogy a zöld átmenet és a kohéziós célok nem kerülhetnek háttérbe a védelmi kiadások miatt. A tagállamok eltérő véleménnyel vannak arról, hogy a regionális fejlesztések mennyire szenvedhetik meg ezt az irányváltást, ám a katonai mobilitást segítő projektekhez nyújtott támogatást sokan örömmel fogadják.
Az új politika előfutára lehet a 2028-ban kezdődő új EU-s költségvetés hangsúlyeltolódásának, amely várhatóan a védelem területén kíván nagyobb fókuszt teremteni. Sauli Niinistö korábbi finn elnök jelentése szerint a jövőben akár 20 százalékos arányt is biztosítani lehetne a védelmi célokra.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
