A 2004-es uniós csatlakozás óta Magyarország jelentős gazdasági növekedést mutatott fel, azonban ennek üteme régiónként változó. Budapest fejlődése az uniós átlag feletti fejlettséget eredményezett, a főváros és környéke fejlettsége 150 százalékkal haladja meg az EU-s szintet, míg például a dél-dunántúli vagy északkelet-magyarországi részeken sok járás a 75 százalékos mutató alatt maradt – ismertette Mayer Gábor.
Az egy főre jutó GDP és a belföldi jövedelmek 2004 és 2010 között 1-4%-os éves növekedést értek el, és ez a kedvező tendencia folytatódott a 2010 és 2022 közötti időszakban is. Az államtitkár elmondása szerint az egy lakosra jutó személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelmek is figyelemre méltó emelkedést mutattak, különösen a vidéki térségekben, ahol a kormány számos célzott fejlesztési programmal ösztönözte a gazdasági fellendülést.
Az álláskeresők arányának alakulása is pozitív változásokat mutatott az elmúlt években. A nyilvántartott álláskeresők aránya 2004 és 2010 között mérsékelt ütemben csökkent,
majd a 2010-2023 közötti időszakban gyorsuló ütemben folytatódott ez a trend.
E változás eredményeképpen a vidéki térségek munkaerőpiaci feszültségei is enyhültek. Mayer Gábor ismertette, hogy az elmúlt mintegy tíz évben a kormány a Magyar Falu Program és a Modern Városok Program révén külön hangsúlyt helyezett a vidéki infrastruktúra fejlesztésére, amely így szorosabban kapcsolódik az országos gazdasági vérkeringésbe, lehetőséget biztosítva a hátrányos helyzetű térségek számára, hogy csatlakozzanak az országos gazdasági növekedéshez.
Mayer Gábor kiemelte, hogy a magyar területfejlesztési politika célkitűzései összhangban állnak az Európai Unió kohéziós politikájával, amely a regionális fejlettségi különbségek csökkentésére törekszik. Az államtitkár szerint a 2022-ben bevezetett technológiai fejlesztések, különösen a digitális infrastruktúra modernizálása, lehetővé tették a vidéki térségek számára, hogy nagyobb eséllyel kapcsolódjanak be az ország gazdasági növekedésébe. Az eddigi eredmények ellenére
Mayer Gábor hangsúlyozta, hogy a hátrányos helyzetű térségekben még mindig jelentős a lemaradás, és az előttünk álló időszakban további lépésekre van szükség a kohézió biztosítása érdekében.
A Versenyképes Járások Program kiegészítheti az uniós programokat
A területfejlesztési politika következő állomása a Versenyképes Járások Program, amely 2025 elején indul, célja pedig a vidéki gazdaságok fellendítése és a foglalkoztatottság növelése. A vár program keretében március elején kerül meghirdetésre a pályázati kiírás, amelyet a Magyar Államkincstár és a Vármegyei Kormányhivatalok felügyelnek.
A helyi iparűzési adóból befolyt többlet újraelosztása 65 milliárd forintnyi plusz forrást jelenthet a térségek fejlesztésére.
A pályázati folyamat több lépésben zajlik: a projektkoncepciók regisztrációját és jogosultsági ellenőrzését követően a Járási Fejlesztési Fórum dönt a kidolgozásra javasolt projektekről. A menetrendet ismertetve elmondta, hogy a pályázatok előkészítésére és társadalmi egyeztetésére már a jövő év elején, 2025 első két hónapjában sor kerülhet, míg azok kiírására és meghirdetésére már 2025 márciusának elején sor kerülhet. A Járási Fejlesztési Fórumok pedig április végéig dönthet a javasolt projektkoncepciók kidolgozásáról.
A Versenyképes Járások Program célja, hogy támogatást nyújtson a járási központok és környező települések gazdasági potenciáljának kihasználásához. A program infrastrukturális fejlesztéseket, közszolgáltatások bővítését és helyi munkahelyteremtést céloz meg, így járulva hozzá a helyi közösségek fenntartható növekedéséhez. Mayer Gábor hangsúlyozta, hogy a program által nyújtott támogatások célja nemcsak a gazdasági fellendülés elősegítése,
hanem az életminőség hosszú távú javítása is a vidéki közösségek számára, amelyek így vonzóbbá válhatnak a fiatalabb generációk számára is.
Címlapkép: Mayer Gábor területfejlesztésért felelős államtitkár a Portfolio, Euractiv és Blue Door Consulting által szervezett 1st Bruxinfo Day konferencián. A fotó forrása: Portfolio/Berecz Valter.
