Az európai vezetők az Európai Politikai Közösség (EPC) ötödik, csütörtöki találkozóját követően, a budapesti tanácskozáson tárgyaltak egy új európai versenyképességi megállapodásról, amelynek célja az Európai Unió jövőállóbbá és autonómabbá tétele. Az ülés hátterében olyan korábbi nyilatkozatok állnak, mint a Versailles-i és Granadában kiadott közös nyilatkozatok, valamint a 2024-2029-es stratégiai napirend, amelyek mind az EU hosszú távú versenyképességének és gazdasági prosperitásának növelését célozták.
Orbán: vannak vitáink a Bizottsággal, de von der Leyen most a vendégünk
Orbán Viktor miniszterelnök beszéde elején von der Leyenhez hasonlóan elítélte a tegnapi amszterdami antiszemita támadásokat.
Ezután a kormányfő arról beszélt, hogy bár több vitája is van a magyar kabinetnek Brüsszellel, de „von der Leyen most a vendégünk”, ezért egyáltalán nem volt közöttük vita, így a versenyképesség témájában egy nagyon fontos paktum született meg. „A következő öt évre ez a nyilatkozat a munkánk középpontjába állítja a versenyképességet. Lassabb volt a növekedésünk, mint az Egyesült Államoké vagy Kínáé, az EU részesedése a világkereskedelemben csökken, míg az uniós vállalatok háromszor magasabb árat fizetünk, mint a riválisaink” – mondta el Orbán Viktor.
A miniszterelnök közölte, hogy megállapodtak, hogy drasztikusan könnyítik a szabályozási terheket, főként a jelentéstételi kötelezettségeket.
Azt is kijelentette, hogy az energiaárak-csökkentéséről is megállapodnak, valamint egy új iparpolitikát hoznak létre. Orbán Viktor kijelentette, hogy elhatározták, hogy a tőkepiaci uniót teljes egészében megvalósítjuk. Tesznek lépéseket, hogy az európai befektetéseket aktívabban fektessék be innovatív projektekbe.
Továbbá a miniszterelnök bejelentette, hogy minden új uniós szabályozás előtt megvizsgálják annak hatását a versenyképességre.
A találkozón Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke elbúcsúztatta Charles Michelt, aki leköszönő elnökként most utoljára vett részt uniós csúcstalálkozón. Megemlékezett, hogy az elmúlt öt évben számos krízist – például az orosz-ukrán háborút, a koronavírus-járványt – éltek meg és kezeltek együtt.
Majd bejelentette, hogy telefonon gratulált Donald Trumpnak a megválasztásához, továbbá egyeztetésükön szó esett Ukrajna stabilitásáról és jövőbeli támogatásáról.
Von der Leyen közölte, hogy a fő téma a versenyképesség volt, amelyben először feltérképezték Európa meglévő erősségeit – így az egyetemes oktatási rendszert, valamint az európai jóléti életkörülményeket, továbbá a CO2-kibocsátáscsökkentésben elért eddig eredményeket.
Három fő célt határoztak meg:
- Bár sok az áttörő kutatás Európában, de ezek eredményeit nem itt vezetik be a piacra, ezért a legfontosabbnak azt tartják, hogy jobban összehangolják a 27 tagállam piaci szabályozásait, főként a startupoknak. Mint von der Leyen ismertette, hogy a szabályozások összehangolásában, a piacra lépés és tőkebevonzás javításában a Letta-jelentésre támaszkodtak. Idekapcsolódva a másik legfontosabb döntés, hogy a tagállamok megállapodtak a tőkepiaci unió bevezetéséről, amiben elsőként a megtakarítások piacot hangolják az EU-n belül.
- Az ipari szereplőket megkérdezik, hogy a 2050-es klímasemlegességi cél eléréséhez milyen támogatásra van szükségük. Ennek kapcsán beszéltek a magas energiaárakról is, amelyeket a megújulók arányának növelésével csökkentenének.
- Harmadsorban az EU külső, stratégiai nyersanyagfüggőségét akarják csökkenteni. Ezt két megoldáson keresztül valósítanák meg az Európai Bizottság elnökének beszámolója szerint: megerősítik a körforgásos gazdaságot, valamint a világ más országaival is együttműködnek
Megszületett a budapesti nyilatkozat is
A másfél éve tartó versenyképességi tárgyalások középpontjában több kulcstéma áll: az Egyesült Államokkal és Kínával szemben meglévő innovációs és termelékenységi különbségek csökkentése, az egységes piac megerősítése, a megtakarítások és befektetések ösztönzése, valamint egy tőkepiaciunió létrehozása – amint azokat Enrico Letta korábbi olasz miniszterelnök és a Jacques Delors Intézet elnöke, valamint a korábbi EKB-elnök Mario Draghi jelentései javasolták.
Az Európai Unió – mint azt Orbán Viktor, Charles Michel tanácsi elnök és Ursula von der Leyen bejelentették – a tagállamok vezetői végül egy kicsit semmitmondó, de legalább konkrét határidőket meghatározó nyilatkozatot fogadtak el, amely tartalma megegyezik a Letta- és Draghi-jelentések javaslataival. Korábban a magyar kormány egy saját ajánláscsomagot ígért, de a végeredmény nem sokban tér el a versailles-i és granadai felhívásoktól.
A nyilatkozatban az EU vezetői hangsúlyozták a stratégiai energiaszuverenitás és klímasemlegesség fontosságát 2050-ig. Ehhez egy teljesen integrált Energiaunió kiépítését és a megújuló energiák terén történő gyors előrelépést szorgalmazzák. Ezzel egyidejűleg a nyilatkozat előrevetíti az energiaárak volatilitásának kezelésére irányuló intézkedéseket, és egy új Körforgásos Gazdasági Törvény bevezetésére szólít fel, amely a nyersanyagok fenntarthatóbb felhasználását segíti.
Az EU vezetői elkötelezettek a munkaerőpiac fejlesztése és a digitális transzformáció mellett, különös figyelmet fordítva a magasan képzett munkaerőre, az innovatív gazdaság nyújtotta lehetőségek kihasználására, és az adatbiztonság garantálására.
A digitális ágazat erősítésére konkrét javaslatokat várnak az Európai Bizottságtól 2025 júniusáig.
Az új versenyképességi megállapodás elérése jelentős befektetéseket igényel mind az állami, mind a magánszektor részéről.
Ennek érdekében az EU vezetői a többéves pénzügyi keretet, a Tőkepiaci Uniót és az Európai Beruházási Bank megnövekedett szerepvállalását emelték ki, valamint új saját források bevezetésének lehetőségét is mérlegelik.
Az EU a globális kereskedelemben is fenntartja nyitott és fenntartható politikáját, amely a gazdasági diverzifikáció és a nemzetközi partnerségek bővítésére irányul.
A Budapest Nyilatkozat zárszavában felszólítja az EU intézményeit és tagállamait, hogy haladéktalanul valósítsák meg az új versenyképességi megállapodás célkitűzéseit.
Az elkövetkező évben rendszeresen felülvizsgálják a megvalósítás előrehaladását, hogy az Unió megfeleljen az új geopolitikai kihívásoknak, és versenyképes maradjon a globális színtéren.
Külpolitikai nézeteltéréseket is tárgyaltak
Tervben, hogy a grúziai parlamenti választásokat követően az EU vezetői áttekintik az ország jelenlegi politikai helyzetét és a jövőbeli együttműködési lehetőségeket, valamint a csatlakozási tárgyalások folytatásának kilátásait. A budapesti csúcs előtt azonban Emmanuel Macron francia elnök, Olaf Scholz német kancellár és Donald Tusk lengyel miniszterelnök közös nyilatkozatot adott ki, hogy nem támogatják a menetrend folytatását az októberi választások kivizsgálásáig, valamint az antidemokratikus, az EU által bírált törvények módosításáig.
Az EBESZ/ODIHR előzetes értékelése alapján a központi választási bizottságra és más illetékes hatóságokra vonatkozó felszólítások célja, hogy a választási szabálytalanságokat átlátható módon, függetlenül kivizsgálják. Michel már korábban kijelentette, hogy a grúz vezetés lépései, köztük a "külföldi befolyás átláthatóságáról szóló törvény" elfogadása, ellentétesek az EU alapértékeivel, és akadályozzák Grúzia EU-csatlakozási folyamatát. Az EU ugyanakkor továbbra is támogatja a grúz népet az uniós integráció felé vezető úton.
Ehhez képet Orbán Viktor miniszterelnök elsőként gratulált a grúz miniszterelnöknek a választások után, majd két nappal később az országba látogatott, így kevés esély látszott a konszenzus kialakítására.
A sajtótájékoztatón, Charles Michel, az Európai Tanács leköszönő elnök elmondta, hogy a belső piac fragmentációja kihívásokat jelent, és szükséges a tőkepiaci unió bevezetése, valamint az innovációba és a kutatásokba való nagyobb arányú befektetés. Közölte, hogy az Európai Befektetési Bankot intenzívebben bevonnák a programok és versenyképességi célok finanszírozásába.
Donald Trump visszatért, de Európa nem fél
Ursula von der Leyen arra a kérdésre, hogy milyen kockázatokat lát Donald Trump amerikai elnök megválasztásában, aki vámok kivetését ígérte Európára, azt mondta: a lehetséges együttműködési területekre koncentrálna az EU. Így például a meglévő orosz LNG-szállítmányok amerikai tranzittal való kiváltásánál lát erre lehetőséget.
Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, hogy nem lesz egyszerű Trumppal a vámokról tárgyalni, és szerinte keményen kell egyeztetni a megválasztott elnökkel, hogy egy „jó üzletet köthessünk”.
Címlapkép forrása: MTI Fotó/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
