Egy nappal Donald Trump újbóli elnökké választása után Boris Pistorius német védelmi miniszter és francia kollégája, Sébastien Lecornu Párizsban találkoztak. A politikusok már arról beszéltek hogy
Európa önállóbb védelmi képességeinek fejlesztése elengedhetetlen lesz, mivel Trump külpolitikája várhatóan inkább az indo-csendes-óceáni térség felé fog fordulni, ahol Kína kulcsfontosságú stratégiai riválisnak számít.
„Így Európára kevesebb figyelmet tudnak fordítani, nekünk pedig ki kell töltenünk ezt az űrt, hogy elrettentő képességünk tekintélyét megőrizzük” – mondta Pistorius.
A két védelmi vezető találkozója csak órákkal előzte meg a német kormánykoalíció összeomlását szerda este. Pistorius, aki Olaf Scholz kancellár baloldali szociáldemokrata pártjának tagja, hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok továbbra is fontos szövetséges marad, ám Európa nem engedheti meg magának, hogy katonai képességhiányai növekedjenek.
Párizsi tárgyalásukon Pistorius és Lecornu bejelentették, hogy hamarosan meghívják olasz, lengyel és brit kollégáikat, hogy megvitassák a további lépéseket Európa biztonsági szuverenitásának megerősítése érdekében. Egyetértettek abban, hogy az európai egység kulcsfontosságú lesz az önálló biztonsági politika kialakításához, valamint az „önző érdekek” háttérbe szorításához.
Trump győzelmének jelentős következményei lehetnek a NATO jövőjére, hiszen korábbi elnöki ciklusa alatt gyakran bírálta az európai országokat, különösen Németországot, amiért nem költöttek elegendő összeget védelmi kiadásokra. A kampányban azt is kijelentette, hogy
„ösztönözné” Oroszországot arra, hogy megtámadja azokat a NATO-tagállamokat, amelyek nem teljesítik a szövetségi kötelezettségeiket.
Mind Pistorius, mind Lecornu hangsúlyozta, hogy országuk idén érte el a GDP 2 százalékának megfelelő NATO-védelmi kiadási célt. Németország ezen a héten hagyta jóvá az önkéntes katonai szolgálat tömeges toborzásának bevezetését 2025-től, míg Franciaország költségvetési szigor ellenére folytatni kívánja újrafegyverkezési erőfeszítéseit. Lecornu szerint a NATO-nak a szövetségesek tényleges katonai hozzájárulásait – repülőgépeket, hajókat, csapatokat – kellene figyelembe vennie a 2 százalékos célszám helyett, mert
a költségvetési számok nem védenek, nem riasztanak el és nem védelmeznek meg.
Az ukrajnai háború kapcsán mindkét miniszter kijelentette, hogy Európának feltétlen támogatást kell nyújtania Kijevnek, különösen Trump azon ígéretei közepette, hogy győzelme esetén „nagyon gyorsan” véget vetne az ukrajnai háborúnak, hivatkozva „nagyon jó kapcsolataira” Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, ami aggodalmakat váltott ki egy Ukrajnát kedvezőtlen helyzetbe hozó békemegállapodás lehetőségéről.
Címlapkép: Boris Pistorius. A fotó forrása: EU.
