A belga székhelyű Euroclear, amely az említett orosz vagyonokat kezeli, jelentős veszteségeket szenvedett el az oroszországi szankciók miatt, így egy ilyen megoldás a legutolsó mentsvárként szolgálhatna a kompenzáció biztosítására – állítják név nélkül nyilatkozó EU-s tisztviselők a Politicónak.
A javaslat támogatói szerint a lépés megszilárdíthatná a frissen elfogadott multilateralista rendszert, amely a befagyasztott orosz vagyonokból származó nyereséget Ukrajna adósságainak törlesztésére fordítaná.
Az Euroclear jelenleg számos jogi eljárás alanya, amelyek nagy része orosz bíróságokon zajlik, és a szankció alá vont felek kompenzációt követelnek.
Habár ezek a bíróságok nem rendelkeznek közvetlen hatalommal az Európában vagy az Egyesült Államokban denominált eszközök áthelyezésére, orosz pénzintézeteknél elhelyezett Euroclear-egyenlegek ellen megtorló intézkedéseket hozhatnak, amelyek további követeléseket válthatnak ki a nyugati pénzintézetek részéről.
Az Euroclear egy „vészhelyzeti alapot” hozott létre, amelyben a befagyasztott vagyonok nyereségének körülbelül 10 százalékát tartalékolja a peres ügyekre, azonban egyes EU-tisztviselők szerint költséghatékonyabb lenne közvetlenül az orosz vagyonok egy részéhez nyúlni. Ez a megoldás viszont kérdéseket vethet fel a nemzetközi joggal való összhang tekintetében.
A nyugati pénzintézetek, köztük az Európai Központi Bank (ECB), korábban arra figyelmeztettek, hogy az orosz eszközök tulajdonjogának közvetlen átruházása megingathatja az eurózóna pénzügyi központként betöltött szerepébe vetett bizalmat, valamint az euró nemzetközi tartalékvaluta szerepét.
A döntéshez azonban az EU 27 tagállamának egyhangú jóváhagyása szükséges, ami nehezíti a megvalósítást, különösen mivel Magyarország blokkolja az EU szankciós politikájának felülvizsgálatát.
Az eredeti megállapodás szerint, ha az öt éven belül a jogi kockázatok nem valósulnak meg, a tartalékba helyezett pénzösszegeket az EU kapja meg.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
